tag:blogger.com,1999:blog-43323029117089355682024-03-13T05:08:32.617-07:00Őszi boroszlánAz elmúltra szemem tétován tekint
egy percre csak,
üldöz a jelen,
nem pihenhet régi emlékeken,
unos- untalan visszatér megint...szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.comBlogger58125tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-27355726170466066742012-02-28T00:07:00.002-08:002015-11-08T06:23:29.523-08:00A káromkodás nagymestere<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD3liGFE1qj472iYrbvfJrGYC8XEEp5nBu_DWIu6Xd6FNhHRQrgAnXc_q_WjPsaJv8UGD6ovVTiBvyAtfY9Hz2rRFyeQ4oXIxt7yRoIdGLgW31BYe7HhW_SN8_OhcwdCDbJCPkxdGYvLY/s1600/kolik8sz_6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD3liGFE1qj472iYrbvfJrGYC8XEEp5nBu_DWIu6Xd6FNhHRQrgAnXc_q_WjPsaJv8UGD6ovVTiBvyAtfY9Hz2rRFyeQ4oXIxt7yRoIdGLgW31BYe7HhW_SN8_OhcwdCDbJCPkxdGYvLY/s320/kolik8sz_6.jpg" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div>A székely ember káromkodós, ahogyan régen mondták : kárinkodós ember.<br />
A tökélyre vitt káromkodás nagymestere pedig az én anyai nagyapám, Szeles tátá volt, Isten nyugosztalja.<br />
Hosszú percekig szünet nélkül volt képes szinte levegővétel nélkül cifrábbnál cifrább, kacskaringós ínyencségeket sorolni, csak úgy a fogai közt,és még nem is ismételgette önmagát.<br />
A tévében a vele készült interjú kb így hangzana:<br />
-Jó napot Márton bácsi, szép napunk van!<br />
-Szép nap a síp... síp...síp... ,amikor már a síp... síp... ez a sok hó síp... síp...,ilyenkor már ganyézni kéne a fődeket s ez a síp... síp..., ha még magának ez es szép üdő...<br />
Még a "csúf" neve is Szeles volt,bizonyára nem lassú, megfontolt génekkel áldotta meg a természet, hiszen úgy él az emlékeimben, hogy vasvillával a kezében villámként száguldozik a szénarend körül olyan gyorsasággal, hogy elszédül bele aki nézi.<br />
Történt egyszer, hogy nagyanyámmal ketten mentünk fel az erdőre takarni, ahol nagyapám már hajnal óta vágta a harmatos füvet, jó nagy darabot hagyva maga után rendül. Egy széna kaliba volt az egyetlen menedék, ahová félre tudott húzódni árnyékot, vagy eső ellen menedéket keresve. Már távolról láttam,ahogyan a fehér harisnyás, rövid lábaival rugdalja el a tegnapi hamut a tűzhelyről,látva, hogy visszük a friss ebédet neki a kantárosfazékba. Amikor odaértünk köszönés helyett rászisszent mámára:<br />
-hoztál-e szivarat Márcella?<br />
Szeles mámá ( ahogyan én hívtam) vékonyra laposította a száját,de nem szólt egy szót sem.<br />
-Márcella te, azt a m...s síp...síp...te nem hallassz, ha nem találtál hozni...síp ...síp...<br />
-milyen szivarat: -tette a hűlyét mámá<br />
-milyent,milyent, hát Nácionált<br />
-jaaj,az nem volt csak Marosesti.azt meg tojásra nem adott a bótos<br />
-iiiigen,szóval nem adott, minnyá adok én a hátadra evvel a vasvillával...De már erre előkerült a tarisznya oldalából a delikvens cigaretta-amúgy tudta nagyanyám,hogy meddig mehet el a viccnek szánt évődéseivel-na ,ez má más, csitult le nagyapám,élvezettel szíva kedvenc Nácionálját.<br />
Mára már kedves emlékekké szelídültek ezek a történetek,amit én ott pillanatnyilag nem élveztem.<br />
Amilyen intenzitással élt nagyapám,olyan hirtelenséggel ment el, nem sokat teketóriázva, talán cifrán káromkodva. Ki tudja?<br />
<br />
<br />
A fotó csupán illusztrációszeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-37481218037525756152012-01-20T00:47:00.001-08:002021-07-04T09:25:08.851-07:00Bate falu<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiq2YWZnGpV7bTKMnNF80sfkx2caqVGGQFT8138NQ3O_KKOdQhs9os0YAX6MumZiCLx11SSI6sVpHi8kflp9el5IIExP9iA4FaiJ6ZIjx2KsJq-_0ApT0yy2nlFmQ0SFsCljtRpQHaZRQ/s1600/%25C3%25B6reg+sz%25C3%25A9kely2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiq2YWZnGpV7bTKMnNF80sfkx2caqVGGQFT8138NQ3O_KKOdQhs9os0YAX6MumZiCLx11SSI6sVpHi8kflp9el5IIExP9iA4FaiJ6ZIjx2KsJq-_0ApT0yy2nlFmQ0SFsCljtRpQHaZRQ/s1600/%25C3%25B6reg+sz%25C3%25A9kely2.jpg" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div>Most már nem is tudom, hogy a következő történésekre én emlékszem- e, vagy csak olyan sokszor emlegették, hogy már magam is emlékezni vélem egyes régi dolgokat. Ennyi év távlatából szinte mindegy, a tények viszont tények maradtak.<br />
1962 - es évet írjuk, a kollektivizálás utolsó évét.<br />
Sötét autók préselték be magukat a szűk kis utcába, sötét ruhás emberek szálltak ki belőle, sötét arccal, még sötétebb fenyegetésekkel.<br />
Talán emlékszem, nagyapám is nálunk volt, és még egy rokon, aki próbálta meggyőzni édesapámat, meg nagyapámat valamiről.<br />
Azt sem értettem, hogy miért káromkodnak gyakrabban a férfiak, és miért imádkoznak többet az asszonyok.Nem értettem, de éreztem a helyzet komolyságát, hogy most csendbe kell lenni, most nem fontos, hogy mindenhol ott legyek.<br />
Fél fűllel azért figyeltem ám, és azt is észrevettem, hogy az a rokon féle valaki már nem az, aki volt, hogy ő most urabb lett a többinél, bár nem akkora, mint a sötét autó, sötét ruhás elvtársa, aki után naftalinszag, és szomorúság maradt.<br />
Mert nagyapám is velük ment a sötét autóval, kérdésemre, hogy hová, az volt a válasz:<br />
Bate faluba.( Bate - verés)<br />
Három nap múlva jött meg,egykedvű arccal, némán, még egyet sem káromkodott, akkor volt a legijesztőbb.<br />
Másnap újra jöttek, papír, ceruza, aláírás.<br />
Mindenki valamit írt, és sírt, csak én nem sírtam, fogtam egy papír darabkát, és egy pálcikát, Így járkáltam a szomszédokhoz, hogy be "kejj" állni a kollektívbe, mert elviszik magukat is bate faluba!<br />
Erre egy kissé kinyíltak az arcok, ángyom megveregette a hátsó felemet: te leánka, te leánka, ha te nem lennél , s a penész, ki enné meg a kenyeret?<br />
Hogy így történt-e pontosan nem tudom, de utólag sokat emlegették, hogy egy kis vigaszt vittem a nehéz napjaikba.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-56456712098439578752012-01-16T04:24:00.001-08:002021-07-04T09:25:26.371-07:00Furcsa vendégekRitkán meresztettem akkora szemet, mint egy hideg januári vasárnap reggel, amikor két furcsa vendégünk érkezett. Éppen édesapámmal cipeltünk egy cseber vizet itatni az Oltról - két rúddal - amikor Bíró Jánosék felől két idegen ember jött felénk bundába, kucsmába , az egyiknél egy nagyobbacska fonott korsó is volt. Arra-arra pislogtunk, hogy vajon kik lehetnek, de óvatosságra intett közbe a ki-ki loccsanó víz, s így csak akkor vettük jobban szemügyre őket, amikor a köpcösebbik kucsmás vígan odaszólt :<br />
-Nem is ismersz meg kedves Károly barátom? !<br />
Ez nem idevalósi, szűrtem le hamarjában, mert nálunk a Károly Kárúj, az is az es, az ismersz az üsmersz ,szóval érti akinek értenie kell. ( Észrevételem beigazolódott, vendégeink a Szatmár megyei Sárköz nevű faluból voltak)<br />
-Hát hogyne ismernélek - tért át édesapám is urizálásra - Antku Miklós, drága katonabarátom!<br />
Volt aztán nagy ölelkezés, hangoskodás, lábcsattogtatás, mert be lettek szépen tessékelve a házba, ahogy illett.<br />
Az örömködés még jó hosszú ideig eltartott, de a másik ember eléggé fukar volt, ami a beszédet illeti. Egyszer Miklós bácsi észbe kapott , és bemutatta nekünk szomszédját, és komáját Ioant , mert hogy román volt a szótalan ember.Én akkorát néztem erre, hogy majd leestem a kicsi székről, mert hogy tanulni tanultunk mi románul,de elképzelni sem tudtam milyenek azok az emberek akik ilyen nyelven beszélnek. Hát pont olyan volt, mint a többi, még az orrát is úgy kicsípte a hideg, mint a komájáét, ugyanis nem voltak szokva a csíki klímához.<br />
Egy jó kolbászos reggeli, jóféle házi pálinka mellet hamar akklimatizálódtak,és hát ne mondjam megfordult hamar a világ, mindenki tudott románul.<br />
Édesapám a katonaságnál eléggé érthetően megtanulta a nyelvet, drága édesanyám meg Bukarestben szolgált, és ahogy ő mondta: eppe nem tudnak eladni, ami nem volt sok, de sűrűn egymásután mondva elég soknak tűnt.<br />
Egyszer csak reám is sort kerítettek, azt kérdezte Ioan bácsi, hogy : cum te cheama?( hogy hívnak?) ohóó, ezt értem , Bíró Teréz, mondom, de csak kérdez , citi ani ai ? ez már nem ment olyan könnyen, de érkezett a segítség édesanyám személyében , hány éves vagy? .Hamar ki is számoltam az ujjaimon, opt( nyolc), mondom, ai iubit ?(van barátod?) érdeklődik tovább, na ez biztos az kérdezi hol lakom, Tomesti,(Csíkszenttamás) vágom rá . Kacagtak egy jót rajtam, de én sem hagytam magam, mert a sorrend az sorrend, mi így tanultuk és punktum.<br />
Kellemes, barátságos, multikulturális hangulatban telt el a nap, estére már minden magyar nóta után román nótát fújtak,sőt a végén Ioan bá magyart, édesapámék románt. Erre én is felbátorodtam, és elszavaltam a hétfői román leckémet,mint egy bizonyításként, hogy tudok én ám, csak hogy nem mindent,de azzal ágyba is parancsolt a szülői szigor.<br />
Későn feküdhettek le édesapámék is, mert reggel eléggé bőgtek az állatok az istállóba, de jobb későn, mint soha, kaptak a jószágok rendesen enni.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-2201100427239476352012-01-15T03:26:00.000-08:002015-11-08T08:46:24.982-08:00Víg fársángi napokat!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtP7W83uHx6CzHlydd7Dmvducw2G4lf-tLQkJeQ8_K-RZaOMgAUoG8xk_dV8a2-VU3kAY8r9kLX_SW96gRgB-T7PsUgxxKhia3o0jQcaH4WmMJtOVZifErt28111KdtVYOSlXM9js3uKI/s1600/lovasszan.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtP7W83uHx6CzHlydd7Dmvducw2G4lf-tLQkJeQ8_K-RZaOMgAUoG8xk_dV8a2-VU3kAY8r9kLX_SW96gRgB-T7PsUgxxKhia3o0jQcaH4WmMJtOVZifErt28111KdtVYOSlXM9js3uKI/s1600/lovasszan.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
Lassan a karácsonyfa csereklyéit teljesen sikerült kiszedegetnem a szőnyegből, tehát jól benne vagyunk a farsangban, és még nem is táncoltam, sőt eszembe sem jutott, hogy életemet megfűszerezzem egy kis tánccal- különben táncoltatnak minket eleget, na de az már egy másik téma.<br />
Gyerekkoromban a házszentelési ceremónia végeztével édesanyám egyet sirült az udvaron, víg fársángi napokat, vigadhatunk, mondta . Akkor sem volt felhőtlen az élet, de ahogy meg volt az ideje a munkának s a böjtnek, úgy megvolt az ünnepnek és szórakozásnak .<br />
Egyszer egy ilyen papjárásos, szikrahideg délután az egyik szomszéd bácsi, ki amúgy nagybátyám volt, sok unszolás után megígérte, hogy elvisz minket szánkázni, rendes kocsiszánnal, s egy pár szürke lóval. Voltunk vagy tízen gyerekek az utcában, fiúk lányok vegyesen.<br />
-Akkor jőtök velem, ha nekem pálinkát hoztok, a lábatokra meg kapcát tekertek- mondta- mert itt fagytok meg nekem, s anyátoknak nem győzök majd mindenik helyett gyermeket csinálni...:) ilyen nagy kópé volt az öreg .<br />
A pálinkával nem is volt probléma, mert édesapámék mindig tartalékoltak egy kis szíverősítőt, viszont a kapca dolog már nem fért bele az akkor sarjadzani kezdő nőiességünk hiúsági mércéjébe.<br />
Végigsiklottunk a falun sikongatva, kipirultan, szinte most is érzem a hideg dérkristályokat az arcomon, porzott a hó, fingtak a lovak, szóval minden adva volt, ami egy ilyen téli kiruccanáshoz elengedhetetlen. De a pálinkásüveg tartalmának szédületes ütemben való kiürülésével egyenes arányban nőtt a Dénes bá kedve, és hangja .Olyanokat kurjantott a lovak mögött csattogtatva bojtos ostorát, hogy a csábeli egyszer elunta a hamis hangokat és nagyot szökve minket egy bogba ledobott a földre, hogy csak úgy nyekkentünk a fagyos havon. Dénes bá ebből semmit észre nem véve ugyanolyan vígan énekelt Szentdomokos felé, most már az üres kocsiszánnal.<br />
-A vaddisznó a búzába csak a füle látszik, énekelte érces orrhangján...az asszonyok kiabáltak Dénes te, néjzél má vissza,elhagytad a kölyköket, rikácsolták.<br />
Szerencsére nagyobb személyi sérülés nem történt,viszont tapasztalatban sokat gyarapodtunk. A következő esetben a fogatos nem kapott pálinkát, mi pedig a kapca dolgot újragondoltuk,hiszen a minusz harminc fok hideg nem gyerekjáték, még ha mi azok is voltunk, gondtalan, vidám gyerekek.<br />
<br />
<br />
<br />
fársáng - farsangszeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-66245700537774639292011-05-03T02:15:00.001-07:002021-07-04T09:27:53.549-07:00Emlékmorzsa 10<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI31kioY5rtOvfwlix05jZdfssf4BdWCyXk6mlNks6_gpB8JgmnCiVQb4rLQW0Uaj8WPfmwn-osVvT_lM0X8MpyEHaPt7a1ixvCRrhIApl_hMX20GDBViVaG8FEbFxPgl49tRGgOjKVzE/s1600/babakocsi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI31kioY5rtOvfwlix05jZdfssf4BdWCyXk6mlNks6_gpB8JgmnCiVQb4rLQW0Uaj8WPfmwn-osVvT_lM0X8MpyEHaPt7a1ixvCRrhIApl_hMX20GDBViVaG8FEbFxPgl49tRGgOjKVzE/s320/babakocsi.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
Sziasztok!</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEz5k85awg1HRTWdVC4WSPVfsmaKwgZRfx9wCT9J8lXf5WFqqQMJiEjfHkA-635XcEzQ52ixnzCNnaH-H6KHwpJNRXYEnwxEjUUameRm4W1HPgEcDUmKnXVvU8C8gRtcOMUrfUK3d1vwQ/s1600/unas_306762.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br />
</a></div>
<br />
Kissé elhanyagoltam a blogolást,de Isten bizony igazoltan hiányoztam,hiszen született egy gyönyörű unokám,és ők kötötték le minden gondolatomat.<br />
<br />
Ennek kapcsán jutott eszembe a következő emlékmorzsa, ami szintén egy kisbabához kötődik, aki unokahúgom és ő volt az egyetlen újszülött akit megérinthettem addigi zsenge leánykakorom alatt. Negyedik gyerek lévén nem kísérte nagy felhajtás a születését, de mivel három fiú testvér után jött, így csak-csak szélesebben mosolyogtak rá a szikár,napbarnított székely férfiarcok.<br />
Aprócska kis pelyhes baba volt, ángyom többször kért meg, hogy pesztráljam, amíg ide-oda elszalad,meg a házimunkát végzi, mivel a bátyjai nem szívesen foglalatoskodtak ilyen "asszonmunkával"<br />
Mély, redős babakocsiba sétáltattam hát az utcában, rázogattam türelmetlenül, mert a többi gyerek ott csivitelt a porondon, és én szívem szerint velük lettem volna, nem egy síró-bőgő masinával.<br />
A gyerekzsivaj hívása biza erősebbnek bizonyult az akkor még ki sem alakult anyai ösztöneimnél(6-7 éves lehettem) és a döcögő alkalmatosság pici terhével együtt közéjük vegyültem, ami nem is okozott addig gondot, amíg csendben volt a pólyás kis csomag, de nem sokáig. Egyik szomszéd fiú ugyanis belehajolt a babához és Tarzant megszégyenítő kiáltással ordította : Teríí a buba belész...t!<br />
Akkor ért először a trauma, hogy bizony ezt a kis ordibáló emberkét nekem kell megszabadítanom sírása okától.<br />
Én pedig ott helyben az Olt partján, a pázsiton úgy tisztába rittyentettem, még a popsiját is megmostam az alig 12 fokos vízbe, textilpelenkába csavartam,még az úgynevezett pókába is belekötöttem.Úgy nézett ki szegényke, mint egy elfuserált karácsonyi csomag, és mint aki jól végezete dolgát a mocskos pelenkákat a folyóba dobtam azon megfontolásból, hogy amit a víz elvisz, azt nem kell megmosni.<br />
Olyan szép,egészséges kisleány cseperedett belőle, mint a barack,hiába na...az edzettség :)<br />
Ez volt életem első találkozása a sz...s pelenkával, de hála Istennek nem az utolsó.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-19432037486085696882011-02-01T04:49:00.000-08:002015-11-08T09:14:43.235-08:00Egy pár szó a kenyértörésről,a lámpagyújtásról,és az újságról A gazda dolga volt a <b>kenyértörés</b>, azaz az ép kenyér megszelése.Hogyha nem volt otthon a férfi, akkor jöhetett szóba az asszony, mint kenyértörő.Emlékszem édesapám profiljára,amint fedetlen fejjel a kenyér lisztes felére keresztet rajzolt, és valami áldásfélét mondott, majd szelt az ép kenyérből. Akkor nagy volt a kenyér becsülete, hiszen amíg a magból kenyér válik sok verejtékes munka kísérte. Nem is dobáltuk el, még ha kissé szikkadt volt sem, esetleg különleges esetben a disznó ette meg.<br />
<br />
A l<b>ámpagyújtás</b> a ház asszonyát illette.Ő a melegség és a világossság forrása volt.<br />
Olyan régen voltam gyerek, hogy emlékszem ahogyan édesanyám a petróleumlámpát gyújtotta ,és köszöntötte a családot : Jó estét adjon Isten!<br />
Milyen szép, és mennyire egyszerű. Nem volt benne pátosz, nem volt benne irónia, csak azt tette,amit tanult a szüleitől, és azoknak mondta,akiket szeretett.<br />
Kenyérszelés, lámpagyújtás. Mindennek megvolt a jelentése, és szerepe. Rend volt abban a világban, józan paraszti rend, ami a mai zűrzavaros életünkből nagyon hiányzik. Mert úgy a családfőnek, mint a ház asszonyának, és nem utolsó sorban a gyerekeknek, a ház körüli munkáknak meg volt a maguk jól elrendezett helye, rendje.<br />
Most felborulni látszanak a szerepek, nő-férfi szerep, szülő-gyerek szerep, a munkamegosztás(vagy nem megosztás)<br />
És az újság?<br />
Az <b>újság</b> jelentése ebben az esetben az újhold. Ha édesanyám észrevette a vékony holdsarlót, rögtön aprópénzt nyomott a kezembe, és az ablakhoz állva ezt a mondókát,vagy imát mondtuk:<br />
Adjon Isten Újhold,<br />
jó napokba jó órákat,<br />
jó órákba jó perceket,<br />
jó percekbe jó istenpillantatokat Ámen.<br />
Hogy ez pénzbevonzó rituálé volt, vagy csak a szegénység tanította meg őt az újhold, és a pénz összefüggéseire nem tudom, de volt benne valami ősi varázslatféle.<br />
A földön talált pénznek is beszéltek,hogy :apád-anyád ide jöjjön!<br />
Vagy a hosszú szárazság utáni esőcseppeknek,hogy :Uram áldd meg,szaporítsd meg!<br />
<br />
Mára elég ennyi nosztalgia:))szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-27008018488257005722011-01-25T22:56:00.007-08:002021-07-04T09:36:57.134-07:00Cukros vakaru és társaiKi ismeri közületek a cukros vakarut?<br />
Biztosan sokan ismerik,csak más néven nevezik ezt a kenyérsütésnél a teknőről levakart, cukrozott,cipóba gyúrt gyermekbosszantót, ami a kemence ajtajához közel sülve elsőként pottyant a várakozó apróságok kezébe.<br />
Alig bírta a kezünk a forró cipócskát, de egyik kezünkből a másikba dobálva és apró falatkákra szedve rövid idő alatt tüntettük el a finom süteményt.<br />
Minden vidéknek meg van a sajátos,hogy ne mondjam konyhaművészetet,hát konyhanépművészete.Mifelénk a régi időkben (is)meg kellett gondolni,hogy mire költik a kevés pénzüket a gazdasszonyok, így az asztalra szinte kimondottan a kertben,és a mezőn megtermelt mindennapi került.(persze kivétel a rizs,cukor,kávé,kakaó stb.)<br />
Eszembe jutott egy pár Csíkországi kaja,helyi jellegű megnevezése:<br />
-tárkonyos pityókaleves ,<br />
-kásás pityókaleves ,<br />
-túrós pityókaleves,<br />
-öntöttsaláta,(salátaleves)<br />
-ecetes cibere,(savanyú tojásos leves)<br />
-gombolyag pityóka (hajában főtt krumpli)<br />
-túrós törek (krumplipüré juhtúróval kikavarva)<br />
-zsámelli (tojásos levesbetét),<br />
-asszonydögség ( reszelt,vagy morzsolt levesbe való tészta)<br />
-kőtes palacsinta,<br />
-gyúrott palacsinta (kenyértésztából ,olajban sült palacsinta)<br />
- pánkó (fánk)<br />
-bubakalács (húsvéti kalácsféle)<br />
-málélepény (kukoricalisztből készült ,kemencében sült )<br />
-döblec( juh aprólékból készült étel)<br />
-harabászka( borjúvágáskor,az aprólékából ,és egy fajta mirigy zsiradékából készült ,kemencében,vagy sütőben-nem szerettem-:)<br />
stb,stb...<br />
Most csak ennyi jutott eszembe,majd még pótolom .szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-48133541511497389292011-01-03T01:48:00.000-08:002015-11-08T09:19:32.222-08:00Kók,vagy koch ( avagy modern beütés a székelykonyhába-kalákába-:)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwkkWuJX5lUjVIN1T5JHDfCFHc_tRE_RBvWMT_WyclaZtEUOR1fz-G59bDRYDbedamHBBrSJ3wAtTET-QFLZM0Ztl8mZV4041ZwBpitYotQpLUou3XzsKywsuradVAw6_uI7wCouNEQXA/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwkkWuJX5lUjVIN1T5JHDfCFHc_tRE_RBvWMT_WyclaZtEUOR1fz-G59bDRYDbedamHBBrSJ3wAtTET-QFLZM0Ztl8mZV4041ZwBpitYotQpLUou3XzsKywsuradVAw6_uI7wCouNEQXA/s1600/images.jpg" /></a></div>
Elég kacifántosra sikeredett a cím, de bizony teljesen födi a valóságot.Ez is egy régi, gyerekkori emlékem. Édesanyám fiatalos felfogása addig merészkedett, hogy a szomszédasszonnyal,meg a keresztanyámmal összedugták kontyos fejeiket, és eltervezték hogy valami "érdekest" készítsenek csak úgy a maguk,és a gyerekeik élvezetére. Mindhármuknak voltak bizonyos tapasztalatai ezen a téren, hiszen leánykorukban bizony szolgálni küldték akkor a lányokat, hogy az asszonyéletre felkészüljenek, és a stafírung-pénzbe is belepótoljanak.Tehát egyik Bukarestbe, másik Brassóba,vagy éppen Kolozsváron szolgált, ahol az"asszonyomtól" ellestek nem egy úri fortélyt.Ezért voltak olyan bátrak, és készítgettek valami különleges ínyencséget, ami az én tetszésemnek is nagyban megfelelt.<br />
Na,és egy napon azt mondja a keresztanyám:te Ilona,tudok egy finom, egyszerű édességet, kók,vagy mi a franc a neve, csináljuk meg! Rögtön benne volt a három grácia, és semmi percek alatt már készen is voltak vele. De elég azt,hogy nem szabadott meleg állapotában fogyasztani, ezért a tornácon várta a tejbegrízhez nagyon hajazó ,barna löttyel körbe csurgatott valami a hűvösebb állagát, hogy rábólintsanak szüleink a szabad elhasználásra.A kisablakon gyakran kitekingettünk, hogy párolog-e még a várva várt finomság. Ott sorakoztak apró,kis kupacokban egy sültestálon,amint már említett barna karamellkrémben lubickolva.Nyami, mennyire reményteli percek voltak...<br />
A szomszéd néninek volt egy barátságos macskája, Manci,vagy Marcsi(már nem emlékszem pontosan)volt a neve, aki mindig elkísérte gazdasszonyát, ha egy-két kilométer körzetbe hagyta el a házat.<br />
Bizonyára a finom vanilia illat elnyerhette kényes ízlését, mert a két kikukkantás után édesanyám így kiáltott fel:<br />
-Jaj Ámáli,a kóknak annyi!<br />
és hát tényleg annyi volt, mert a Manci, amit nem evett meg, azt összetaposta,s így a darakoch,vagy micsoda a disznók vedrébe landolt.<br />
Egy kis perpatvar után a három konyhareformer a következő inyességen törte a fejét<br />
Ámáli néni pedig megfogadta,hogy Mancit addig bezárja az istállóba.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-26012030677128739682010-12-21T04:58:00.026-08:002021-07-04T09:34:00.380-07:00Szent Tamás napja<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7Y_kw_OZBEvW_8wQimlfyKa97OUaQFTR2V6KvlbnszO4q_VpAM717oQ-OdnnIq0USHtfExPVNB8gWKmvBjavWm0kx7zT_g1XAPkLdO4DBQ9aVSVgaSPvU1bbY794vnJesMHIkD0F-dlg/s1600/image906.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7Y_kw_OZBEvW_8wQimlfyKa97OUaQFTR2V6KvlbnszO4q_VpAM717oQ-OdnnIq0USHtfExPVNB8gWKmvBjavWm0kx7zT_g1XAPkLdO4DBQ9aVSVgaSPvU1bbY794vnJesMHIkD0F-dlg/s320/image906.jpg" width="314" /></a></div>
Szent Tamás napja,azaz december 21 a falu védőszentjének névnapja, tehát magától értetődő, hogy ezen a napon tartják a búcsújáró ünnepet.S hogy ilyen hideg téli napra esik hát Istenem, a pogácsa- árusoknak is meg kell élni még télen is.<br />
Még volt -és most is van-egy örömteli dolog erre a napra nézve, hogy ezen a napon kaptuk ki a téli vakációt.Tehát a tanárok egy-két óra megtartása után tehetetlenül adták meg magukat a falra hányt borsó elveinek, és engedtek utunkra, hogy részt vehessünk mi is a bazári forgatagban.<br />
Hazavidámkodtunk tehát, nem éppen csendes megnyilvánulásokkal, hogy a táskaterheinktől megszabadulva visszamenjünk kivenni a a részünket, ha nem is a istentiszteleten, de a piaci forgatagon.<br />
Történt egyszer, hogy édesapámék még a misén voltak, és nekem úgy meg volt a kezem fázva, hogy nem bírtam az ajtót kizárni.Bementem egyik szomszéd családhoz, hogy engedjék segítségemre az egy szem fiúkat.Szegény eléggé csúnya gyerek volt( háta mögött Mókus volt a neve, nem kicsi pofazacskójára célozva)<br /> Sokkal idősebb volt mint én, amúgy nem tartozott a baráti körünkbe.Nem is igen barátkozott senkivel, amolyan magányos farkas volt,de készségesen bejött,hogy kinyissa nekem az ajtót.Amikor elment vettem észre,hogy az egy lej,amit édesanyám tett ki nekem az asztalra költőpénznek eltűnt a mókuskölyök"jóindulatának" következtében.<br />
Azon a búcsún nem vehettem similabdát a nyárádszeredai Laji bától, sem mézes-tükrös babát, de még csavaros cukorkát sem,amit olyan nagyon szerettem.Nem volt nagy összeg, azóta voltak ennél nagyobb veszteségeim,de mégis minden december 21-én az az egy lej eszembe jut.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-28370341912009205202010-12-07T00:06:00.000-08:002015-11-08T06:23:29.529-08:00Gyermekkorom disznóölései<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcZmiVJEYs9pkBogsLJbhEezjEkdHLMDjqYB7tqiSrp9TxTtRmxM3nEaR0Wu-rPhQ54Pa2LkBuATU8KCu1ySbxB6zLWvVXUqanwDq3GYMNlJaIW3yiPLL0hD3D6XCYy0JTVXzs-EdPDlQ/s1600/prog_disznovagas_clip_image002.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcZmiVJEYs9pkBogsLJbhEezjEkdHLMDjqYB7tqiSrp9TxTtRmxM3nEaR0Wu-rPhQ54Pa2LkBuATU8KCu1ySbxB6zLWvVXUqanwDq3GYMNlJaIW3yiPLL0hD3D6XCYy0JTVXzs-EdPDlQ/s1600/prog_disznovagas_clip_image002.jpg" /></a></div>Nyilván nem csak a régi gyerekkori disznóvágásokról vannak élményeim,de azok voltak a legmeghatározóbbak számomra.Akkor még élt drága édesanyám,és hagyta,hogy gyerek legyek ,ami egészen más világításba helyezi a dolgokat. Reggel korán már pattogott a tűz,és nagy fazékban forrósodott a víz.<br />
A disznófogó emberek már kezdtek gyűlni,édesapám a késeket fente egy acéllal ,édesanyám pedig tálakat,törlőkendőket szerelt elé nagy szorgalommal.<br />
-Na osztán ki fogja meg a tálat?-kérdezte játékosan Péter bácsi,a mészárosnak kinevezett szomszéd <br />
-én aztán nem, tudom istenem-bújok el anyám mögé-<br />
-jóra bízná maga es,a leánka még a filit es béfogja,nehogy hallja a disznyó sírását,eppe ő fogja meg a tálat-véd meg édesanyám a legrosszabb munkától,ami a disznóvágással jár.<br />
Ugyanis a tálat,amiben a vért felfogják valakinek tartania kell,de az a valaki én soha nem tudtam lenni,azért voltak nem annyira jó élményeim ezeken a reggeleken.<br />
Aztán kimennek ,és én amikor hallom a disznó sivítását bemegyek a tisztaszobába,és a fülemet befogva éneklem hangosan a szenttamási csonkatornyot,hogy ne halljam mi történik odakint.<br />
Nem sok idő múlva aztán elcsendesedik minden,már az emberek is jönnek befelé nagy csizmaütögetéssel,hogy a havat leverjék a lábukról.<br />
Édesanyám falnivalót rak az asztalra,édesapám pálinkát tölt és falatozni kezdenek.<br />
-ügyej ki Teri közbe,nehogy úgy járjunk,mint az egykori ember,hogy amíg reggeliztek elfutott a levágott disznyója-viccelődnek az emberek<br />
Majd az asszonyok is kezdenek jövögetni,akik segítenek a finom falatok előállításában.Először Kerekes mámá érkezik(apai nagyanyám),ő a pontosság,és az ész ,(drága édesanyám sokszor sírt titokban miatta),utána Szeles mámá érkezik (anyai nagyanyám) ,mindkettőn fekete hárászkendő van és gomolyog be mögöttük a hideg ahogy bejönnek az ajtón.<br />
Bizony jó az öreg a háznál,mert a piszkos munkát,mint például a béltisztítást is el kell végezze valaki,és a fiatalasszonyok mindig egy kicsit finnyásak voltak ezen a téren:- )Kint már megperzselték a disznót,meg is mosták,szépen megvakargatták a szőrét,olyan patyolatra,amilyen soha nem volt éltében.<br />
A feldolgozással leginkább az asszonyok munkálkodtak,addig a férfiak koccantottak: adjon Isten egészséget az elhasználására. Mocskostokány volt a hagyományos étel ilyenkor puliszkával,melléje savanyú uborkával,és tormával.Attól bizony én sem idegenkedtem,mint a véres táltól.:))<br />
Amikor szép sorjába elkészült a kolbász,véres,májas,meg sok sok finomság ,és amíg készült a vacsora a gyerek dolga volt elhordozni az úgynevezett aprólékot,vagyis kóstolót a szomszédoknak,rokonoknak.Egy tányérra tettek akkora kolbászt,meg vérest,hogy körbeérje,a közepére pedig egy darab szeletnek való húst,ezt letakarták egy fehér szelvéttel.<br />
Azt kimondottan szerette minden gyerek,hiszen kaptunk egy-egy lejt ,és cukorkát a fáradozásunkért.<br />
A vacsora mindig káposztaléleves volt,utána sült kolbász ,hurka meg karaj krumplipürével.Arra már a közeli rokonság is eljött.<br />
Kellemes beszélgetésekre emlékszem,és gyöngyöző kacagásokra.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-46541892611643332272010-12-03T01:58:00.000-08:002015-11-08T09:03:21.840-08:00Orbán bácsi meg a sánta suszterMint egy mesét,úgy kezdeném: egyszer volt, hol nem volt,volt egyszer egy Orbán bácsi meg egy Sánta suszter.<br />
Így visszaemlékezve gondolom egyetértésben éltek egymással, de az is lehetséges, hogy nem is voltak olyan jószomszédi viszonyba. Aprócska leánykakorom távoli emlékeiben nem voltak nagyon meghatározóak, viszont övezte mindkét családot valami misztika, talán azért mert mindkét család mesteri mivoltából kifolyólag, a többség paraszti életéhez egy kissé felül-kívül-állóságra kényszeríttetett. A sánta suszternek nem emlékszem a valódi nevére, viszont arra igen, hogy egyik lába rövidebb volt vagy tíz centivel, és suszteri mesterségéből tartotta el a családját. Emlékszem, egyszer édesanyámmal elmentem cipő talpaltatni, és ott ült egy különleges alacsony bőrszéken, szemén aprócska szemüveggel vizsgálgatta édesanyám lábait, csodálkoztam is, hogy mit néz rajta, hisz nem azt vitte javíttatni. :)<br />
Nagyon régen eltávoztak az élők sorából, a gyerekeik is távoli helyekre költöztek,de arra még emlékszem, hogy milyen tisztességesen gondozták öreg szüleiket.Sokszor példázódnak velük az emberek,mert nem az örökség motiválta őket, ugyanis apró házacskájuknál egyebük nemigen volt.<br />
<br />
Az Orbán bácsi valami lakatosféle volt, és "másodállásban" szivarárus voltának köszönhette a nem kevés üzleti forgalmát. Szülőfalum vallásilag a katolikus egyházat gazdagította,de volt két református család, kik közül az egyik éppen Orbán bácsi és kedves felesége.Nem fogadták a köszönésünket nekünk gyerekeknek, ha dícsértessékkel köszöntöttük az utcán, ezért nem is nagyon törtük magunkat ezen a téren.<br />
Nem voltunk szegények, de bizony sokszor volt pénzszűkében családunk a hónap utolsó napjaiban.Ilyenkor édesapám cigarettakészlete is megcsappant, ezért engem küldött, hogy vegyek egy lejre, vagy egy "tojásra" National cigarettát.Volt aztán egy olyan eset, hogy a pallónál várakozó édesapám nem győzte kivárni, hogy késedelmeskedem, és utánam jött. Engem pedig ott talált legnagyobb lelki nyugalommal végeztem nagybajomat a patyolat tisztára sikált tornácukon, és mosolyogva selypítettem fel apámra: nintyenek itthon Orpán pátyiék!<br />
Utána nem küldtek mindaddig, amíg "szobatiszta" nem lettem.:)<br />
Hogy miért írom most le ezeket a nagyon távoli emlékeimet magam sem tudom, talán kicsikét nosztalgiát érzek a régi,egyszerű, nem túlbonyolítós világ fele.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-80843130186592948012010-09-21T02:43:00.000-07:002015-11-08T09:23:38.968-08:00KiriskaA Kiriska nem női becenév.<br />
A Kiriska inkább egy gyűjtőfogalom, a csínytevő leánygyermekek riogató megnevezésére.<br />
Olyan, mint a kisasszony.<br />
- Na, mi a helyzet kisasszony?<br />
- Hány óra van Kiriska?<br />
Ha a kérdést kedves szüléd teszi fel neked, akkor az amúgy is csekélyke bátorságod romokba hagyod a kapun kívül,ahol még játszikálnál kicsit gyerekpajtásaiddal. De az óra jár - ilyenkor meg pláne -és este kilenckor minden rendes ember gyerekének ágyban a helye. És punktum.<br />
Parancsok, törvények, szigorok, pofonok nem éppen önbizalom növelő tanítási módszerei közt próbáltuk a magunk kis örömeit verés nélkül megúszni, nem nagy sikerrel.<br />
A felnőtt szava szent volt. Ő a tapasztalat, ő az igazság és a parancsoló.Ha kimondtak valamit csak nagyon ritka esetben vonták vissza, főleg a gyerekek javára.A kimondott szónak nagy hatalma volt.<br />
Nem ígérgettek,<br />
nem kényeztettek,<br />
ritkán kaptunk dicséretet ,<br />
sokszor szidást, és naponta verést,<br />
mert füllentettünk,<br />
mert feleseltünk,<br />
mert szaladtunk, ha lassan kellett menni,<br />
mert "ámbolyogtunk"ha sietnünk parancsoltatott,<br />
ha cipőnk beázott,<br />
ha a csirkéket nem szedtük össze eső előtt,<br />
ha a nyitva maradt kapun bejövő szomszédék tehene lerágta a virágbimbókat, és még sorolhatnám, de minden napra jutott egy verés.Sokszor több is.<br />
Tehát a gyerekkorunk jobbára azzal telt,hogy megszegtük a tilalmakat, rettegtünk a veréstől, utána sírtunk egy sort, majd minden kezdődött elölről.<br />
- Kiriska,hogy néz ki a cipőd?<br />
supp<br />
- Kiriska, megforgattad a rendet?<br />
-Minnyá....<br />
supp.<br />
Az iskolában meg ugyanaz történt<br />
megvertek, ha nem figyeltünk,<br />
megvertek, ha nem kérdeztek és beszéltünk,<br />
megvertek, ha kérrdeztek és nem feleltünk,<br />
tenyerest kaptunk a rossz osztályzatért,<br />
tenyerest ha nem tudtuk eléggé a szorzótáblát.<br />
Ha otthon panaszkodni mertünk az volt a válasz<br />
-jól tették,biztos megérdemelted!<br />
nem szaladtak velünk reklamálni,nem írattak át más tanárhoz, más iskolába, nem rugatták ki a tanárt.<br />
Amit főztünk magunk kellett megegyük.<br />
És ennek ellenére úgy volt szép, ahogy volt, nem lett belőlünk anyámasszony katonája,meg munkakerülő.<br />
És érdekes módon mindez nem maradt meg negatív élményként, mert ez volt az akkori világ rendje, az élet velejárója jó és rossz szokásaival együtt.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-58070228302126774902010-09-14T00:51:00.000-07:002015-11-08T06:23:29.593-08:00Szüreti bál<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4wK1Y_l5cDyLnehm5dI0XP3nNkemXs3hk8XIlSG4zCqnUVJA4GuSF1d7b19GMVgyrOL5K3HuRAd2UjQbHCiuPaLQgtKFBMa_6DmRkJQUBEajL5Vv-NSr23RZDxT-0EZNXBjw_aTolq7M/s1600/index.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4wK1Y_l5cDyLnehm5dI0XP3nNkemXs3hk8XIlSG4zCqnUVJA4GuSF1d7b19GMVgyrOL5K3HuRAd2UjQbHCiuPaLQgtKFBMa_6DmRkJQUBEajL5Vv-NSr23RZDxT-0EZNXBjw_aTolq7M/s200/index.jpg" width="139" /></a></div>Újra itt az ősz,eljött a szüreti bálok ideje. Szombaton már lóháton éneklő csőszöktől volt hangos a falu: Ősszel érik babám a fekete szőlő....énekelték,habár hideg vidékünkön nem terem meg e nemes gyümölcs.<br />
Ez senkit nem tántorít el attól,hogy szüreti bált szervezzen,ugyanis a piacon a román gazda szívesen cserél szőlőt krumplival,és máris megvan az alapanyag.<br />
A hetvenes években-a mi fiatalságunk éveibe-hasonló volt a folyamat,csak akkor a katonaköteles legények rendezték ,tehát a húszéveseké volt a világ. Most pedig ,aki vállalkozik erre ,mindenkit szívesen látnak.<br />
Akkor 10 csőszpár volt a szokásos és a tizenegyedik pár a csőszbíró,akik nem csak címben,hanem méltóságában is a döntőbíró szerepét kellet képviselje,ugyanis nem mindig zajlott zökkenőmentesen a szüreti bál.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtCuUXZCwWhP5AaBGYtSDBklX-eYRHhFMXC4Gfv3td6PsO-th7s-FqhaCdWxxgYitPdXbBsV_NONNAH42ADdE8AavP4k_7maDmE3uFgmvdLBP4UXbpNOkU9sVPlRARnZg__yUx9syvtfo/s1600/1191710.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br />
</a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8WF6EQ30l1EncXKLnqPghQnnse9Kr88BWMKJPh3rZLPIeVKH2UCMrH_xxVfHUWbM5Az5qG0rtxJOihhoKuacNDF7MManT4_fJMkqA0dFeFBcFCsxjGEZs-GSV4JRsiAhnDQVt0oAtGyo/s1600/1191710.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8WF6EQ30l1EncXKLnqPghQnnse9Kr88BWMKJPh3rZLPIeVKH2UCMrH_xxVfHUWbM5Az5qG0rtxJOihhoKuacNDF7MManT4_fJMkqA0dFeFBcFCsxjGEZs-GSV4JRsiAhnDQVt0oAtGyo/s320/1191710.jpg" /></a></div>Pénteken este a termet díszítettük fel szőlőfürtökkel ,úgy hogy onnan lopni is lehessen,amit ha észrevettek a csőszbíró megbüntetett valami szimbolikus összegre.Két szőlőkoszorút fontunk,amelyek a bál alkalmával értékesítésre kerültek.A kisebbik koszorút tombolán nyerhettek meg,a nagyobbik pedig árverezés tárgyát képezte( szinte mindig meg volt bundázva...:)))Másnap - szombaton- lóháton,és feldíszített szekéren körbejártuk a szomszéd falvakat,hogy tudomást szerezzenek az esti bálról. A lovakat azelőtti napokban be kellett tanítani,hiszen őnekik is viselkedniük kellett,és a zenétől sem szabadott megijedniük.<br />
A csőszök székelyruhát viseltek a felsőtestükön átkötött piros szalaggal ,a csőszbírák pedig még egy kék szalagot kötöttek ,tehát ezzel szemléltették a nem mindennapi fontosságukat.<br />
A bál estéjén egy szép betanult csősztáncot táncoltunk,majd kezdődött a reggelig tartó mulatság. A szőlőlopás folyamata,vagy az árverés nem ment soha olyan simán,bizony voltak lájbitépések, nem egyszer komoly verekedésbe is torkollott.<br />
A csont a hússal jár -tartják - ez is hozzá tartozott a falu életéhez.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-12470691652615286332010-09-01T07:45:00.000-07:002015-11-08T06:23:29.494-08:00Zsiga bátyó" Ez a világ megbolondult,s megbolondít münköt es"<br />
<br />
A fenti arany igazságot a tavaszon mondta egy nagyon aranyos ,öreg jenőfalvi bácsi.<br />
Maga az ember már unikumnak számít ,hiszen az öreg,özvegy férfi elég ritkaság számba megy mifelénk.<br />
-Elég kelendő vagyok-büszkélkedik Zsiga bátyó,és reszkető kézzel kotorászik a kankóspálcája után .<br />
-Még megházasodik itt nekem-incselkedik vele a legidősebb unoka állapotos felesége,és közben fürgén terít asztalt a nagytatának.<br />
-Ha nem főztél finomat még megtehetem- hunyorog felém huncutkásan az öreg- sok özvegyasszony van a szeren, ott túl a kút mellett Szabó Mártonné,osztán meg Sándor Péterné,idele es van Vízi Margit,Barabás Márcella...osztán ki es van még-tépelődik,ja még elfelejtem ,há Bíró Jánosné -nevet- még soroljam-e?<br />
-Csak má öregek s nekem nem nagyon kellenek,igaz én se nekik- kacag bele a kockás ingdarabból előavanzsált zsebkendőbe.<br />
-Zsiga bácsi,maga a régi idők tanúja,nem mesél egy kicsit a fiatal koráról?-kérlelem<br />
-Hát mit meséjek Teri fiam,nehez vót,nagyon nehez,de fiatalok vótunk,s birtuk,osztán most es nehez,de most öreg vagyok,s így es bírni kell,amig az Isten es úgy akarja.<br />
Közbe elfogyott mind egy cseppig az étel a tányérról.<br />
-Jól főz ez az Erika,csak nem mondom a szemibe,nehogy elhiggye magát - kacag,<br />
-Hallom én vén kópé ,kacag oda a szép gödrös arcú jövendő anyuka.<br />
-Azért én a szerencsésebbek közi tartozok,-suttogja oda nekem-a fiatalok a házétt eltartanak.<br />
Ez így jól van elrendezve,én se vagyok egyedül,s ők es van ahol lakjanak.<br />
<br />
Drága Zsiga bácsi! Egyre ritkább már az ilyen ízes beszéd,meg a kölcsönös jó szándék.<br />
Most már veled is kevesebb.....szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-31523670835333943682010-08-23T05:20:00.000-07:002015-11-08T06:23:29.535-08:00Magyarnak lenni,vagy nem lenni2004 december 5 minden bizonnyal nem örömünnepként maradt meg a székely ember emlékezetében.Nem hiszem,hogy ez további magyarázatra szorulna,hiszen azóta is sok pro és kontra érveket sorakoztattak fel a hozzáértők,és nem csupán. A <u>MA</u> kellett eljöjjön ahhoz,hogy feledtesse(?) egykori kitagadásunkat. Nem mondok újat azzal,hogy az önhibánkon kívül szenvedett határmódosítás még 90 év múltával is a legfájóbb ,holott a székelység a legnagyobb magyar,ha fokozni lehet ezt a tudatot.Ezért vagyunk érzékenyek az anyaországból idelátogatók mára már egyre ritkább( hála Istennek) kérdésére,hogy honnan tudunk mi ilyen jól magyarul?<br />
A magyarok történelmét mi sem tanulhattuk( az ok ismerős),de viszont szüleinktől,nagyszüleinktől olyan érzelmi,és értelmi pontossággal vettünk át ,hogy az államalapítástól a szovjetek kivonulásáig minden eseményt ismerünk.Tehát kedves magyar testvéreink mi is ugyanolyan magyarok vagyunk,csak egy pár politikus aláírt egy átkozott szerződést,aminek következtében határok választottak el magyart,és magyart.<br />
Csak ennyi ,ilyen banális,és attól ilyen drámai.Azért néztünk nagyot 2004 december 5-én ,hogy milyen flegmával utasít el,remélem nem az édes ,csak a mostoha testvér. Most azért vagyunk óvatosabbak az ünneplést illetően,azért látunk minden bokor mögött medvét.<br />
Én személy szerint örömmel fogadom el a felém nyújtott kezet.<br />
Bocsánatot kérek az általánosításokért,szerencsére becsületes magyar ember még mindig több akad,mint az ellenkezője.<br />
Igényelni fogom a magyar állampolgárságot,és ugyanolyan magyar maradok,mint mostanáig voltam,és ugyanott maradok magyar ,ahol mostanáig éltem.<br />
KÖSZÖNÖM!szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-35184284773794498702010-08-16T09:21:00.000-07:002015-11-08T06:23:29.544-08:00még egy morzsa<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNPGtpmyqxa4p47ygxFfCgr9WyhZQPYSTeSyvt5IdbnpS1sIZQfKTRt3LqcLql7QIpJ8lDHwIUAxPMeA8jma1xesDuv0OQSOglEdmwnb7vhdxI2m5lVQBkVTM6fp16XooXa5Wk_1saoDM/s1600/DSC04540.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br />
</a></div>Reményteli,csillogószemű,szomorúságot nem ismerő gyerekek voltunk.Nem hallottunk soha depresszióról,pánikbetegségről,AIDS-ról,még homoszexualitásról sem hallottunk soha.<br />
Igen,lehet,hogy kissé homályos volt ez a terület,de ennek ellenére,vagy talán éppen ezért voltunk annyira naivan tiszták ezelőtt 40-45 évvel,mind gyermek.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS4L6L_99mMkvWzBs9C0NMAMoBXKjT__2iRUr0z4pDWUKB60emFkoyivCq0u8s3Kbhwu-vy0pU12TYrD4bTukRKviyO9UsGf_vu-P6kpSd1WlPjhBjT-etvv6wJXLt5QIBxPMnBLKZZpo/s1600/DSC04540.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS4L6L_99mMkvWzBs9C0NMAMoBXKjT__2iRUr0z4pDWUKB60emFkoyivCq0u8s3Kbhwu-vy0pU12TYrD4bTukRKviyO9UsGf_vu-P6kpSd1WlPjhBjT-etvv6wJXLt5QIBxPMnBLKZZpo/s320/DSC04540.JPG" /></a></div>Akkor is rengeteg kópéságot csináltunk,sokszor a porondon harminc gyerek is összeverődött ,ilyen szép nyári délutánokon,estéken.Ott voltunk aztán királylányok ,meg virágnevek,Winetouk meg ki tudja kik,akik épp szerettünk volna lenni. Amúgy rebbentünk szét,amikor valamelyikünk édesanyja kiáltotta,hogy kell indulni a csarnokba. Egy három literes világoskék "hordozósfazakba"vittem én is a frissen lefejt tejet a csarnokba.Apró kiegészítése volt a családi kasszának.Sok gyerek álldingált akkor Irénke nénire várva,hogy lemérje a tejeket.Utána meg uccu neki,ki ki a maga csapatához verődve vidámkodtunk a kellemes nyári estébe.<br />
Lefelé hárman mentünk ,két leányka meg egy fiú,és mindig valami csínyen törtük az eszünket,hogy ne érjünk olyan korán haza.Az utcánk végében volt akkor egy apró kis ház,benne egy nagyon öreg özvegy asszony lakott egyedül,aki még süket is volt szegény.Na ,mi azt az öregasszonyt szinte minden este meglestük az alacsony ablakon keresztül.És persze kacagtunk nagyokat,ahogy vetette le kopottas köntösét,és imádkozott ,ráncos kezében a rózsafüzérrel.Ahogy mozgott a vékony ,beesett szája mi azt órákat el tudtuk volna kacagni,ahogy leengedte hófehér ,pelyhes hajfonatát,majd eloltotta a lámpát és lefeküdt.Ekkor mi is észbe kaptunk,hogy biza kellene sietni,mert akkoriban nem volt olyan nagy vétek egy-egy jól irányzott anyai,vagy apai pofon.<br />
Most az idő mélységéből előkerült emlékmorzsa nem töltött el büszkeséggel.Megszidnám egykori önmagunkat,ahogy riogassuk szegény kis anyókát,hogy utánoztuk mozgó,vékony imádkozó száját.<br />
De akkor ,ott őszinte kacagással másztunk át a kerítésen ,és szaladtunk neki a tiszta nyári estének.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-45008375835857236852010-07-03T04:18:00.001-07:002021-07-04T09:37:38.893-07:00Megsárgult fotók<div class="separator" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;">
<img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5SlUvF5LPUsHpI6lYI0TJtREBYMjenQqZrCu3m_h2l6gLH1cUZxzVaMKXdZa_qT9hc6lhZ3VO0fOdUqvRIAEue-bDtj9HLJTnOR1bRZRI2kFJZuNtptpOXKB-ukPM9tLG7ZJJ94ZlLpM/s320/beolvas%C3%A1s0004.jpg" /></div>
1.szabadságos katona a családdal,<br />
2.1878 as fotó a család felmenőiről,<br />
3.Dúsgazdag című színdarab szereplői(köztük apai nagyapám),<br />
4.édesapám a báránnyal<br />
5.édesapám a kapuban<br />
6.nagyanyám is volt leány<br />
7.elsőáldozás anno (a kicsi lány édesanyám)<br />
8.apai nagyapám( a háborúba veszett)<br />
9.frustokol a család (kaszáláskor)<br />
10.apai nagyanyám <br />
11.a szenttamási Csonkatorony<br />
12.levente vitézek (első sorban középen néhai apai nagybátyám)<br />
13.édesanyám és valamikori nagy családja<br />
(ő a fehér galléros,kockás karincás lány)<br />
<div class="separator" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9Ne1kj3FqBP9uGUEJxxi4zbnM8sm_GNjkQ3yWTvR4_mkniveh3Vb48cPz9w_EegVlOXIh7K4MiyaMaCCZqo3xSmopPoXiaPFPX2U2Wlr3RCBjvtdnJ21aNylGjqbanaCbf4qdjRFyBsU/s1600/beolvas%C3%A1s0001.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9Ne1kj3FqBP9uGUEJxxi4zbnM8sm_GNjkQ3yWTvR4_mkniveh3Vb48cPz9w_EegVlOXIh7K4MiyaMaCCZqo3xSmopPoXiaPFPX2U2Wlr3RCBjvtdnJ21aNylGjqbanaCbf4qdjRFyBsU/s400/beolvas%C3%A1s0001.jpg" width="306" /></a> </div>
<div class="separator" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9qoFwSnLX1lGIj62VfKfw5agPzqvm7EKhyphenhyphenB8xKPY3aODmHNPAQ9W4v8DQI2NySLIrgdMwIzUZ4JNQMKbl-RlnQdUH51pNTaRNTKWAxSZUmRH8mMkfBEPolTH-K7TDLjkY8LELKH8nDSE/s1600/beolvas%C3%A1s0003.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9qoFwSnLX1lGIj62VfKfw5agPzqvm7EKhyphenhyphenB8xKPY3aODmHNPAQ9W4v8DQI2NySLIrgdMwIzUZ4JNQMKbl-RlnQdUH51pNTaRNTKWAxSZUmRH8mMkfBEPolTH-K7TDLjkY8LELKH8nDSE/s320/beolvas%C3%A1s0003.jpg" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieGkuJWppwA4Q5oLp1OM8uHXbvNA3UagjZTV2M499J-_WL5QhMOZnLQ2pmFFPz-xrg0cYRH95fFNcdKR7mfqlwTQxGPCCsdTpa8YTqW5PkTGTnjfR2O4_beoo_5JarDObfewOCv7BHWP4/s1600/beolvas%25C3%25A1s0009.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieGkuJWppwA4Q5oLp1OM8uHXbvNA3UagjZTV2M499J-_WL5QhMOZnLQ2pmFFPz-xrg0cYRH95fFNcdKR7mfqlwTQxGPCCsdTpa8YTqW5PkTGTnjfR2O4_beoo_5JarDObfewOCv7BHWP4/s320/beolvas%25C3%25A1s0009.jpg" width="227" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnn_ILW7Dq88GRU4WNU8pewaYtkS0CWusDNONH9MLE9_By-plfjKArSKkvDkt8L7UtdUmjlmmI_UjWX-XT9KhFoE0XGg6pw-jnvQ50gAXE0x-s7e4Dh3eRXHKm_j4iKgpVx_e2nKgx6f4/s1600/beolvas%25C3%25A1s0013.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnn_ILW7Dq88GRU4WNU8pewaYtkS0CWusDNONH9MLE9_By-plfjKArSKkvDkt8L7UtdUmjlmmI_UjWX-XT9KhFoE0XGg6pw-jnvQ50gAXE0x-s7e4Dh3eRXHKm_j4iKgpVx_e2nKgx6f4/s320/beolvas%25C3%25A1s0013.jpg" width="185" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVbR10aKtbKXumluW1L2o2sU4tyLfTigbtXrKFN6hrzdof27kmSYaUfX6G6D2qt0IJ_YcYyZHeUinB8ttpQk6j6m8sHRUQJdup5zxcA1sYolkptRcnOEtpDpV-4RIRPmVOMxpn8sC5Aos/s1600/beolvas%25C3%25A1s0008.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVbR10aKtbKXumluW1L2o2sU4tyLfTigbtXrKFN6hrzdof27kmSYaUfX6G6D2qt0IJ_YcYyZHeUinB8ttpQk6j6m8sHRUQJdup5zxcA1sYolkptRcnOEtpDpV-4RIRPmVOMxpn8sC5Aos/s320/beolvas%25C3%25A1s0008.jpg" width="215" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjunh5gnxvvYwq7-S24WkqMBH9TqQPKWhsxLbvimuFyZ8r82xRv-rP02HIr1AYbIVsuyp_HG5Bj919UNuskoRURlG_j066PYPp_C9aO_I09kULyU7hcZ8SWIjQbpplpyQPZxDZBlCC4nb4/s1600/beolvas%25C3%25A1s0004.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br />
</a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_x0HSzJfZOBQdEwquyFQL8c7ANpgVRn2-pmOSxn2UBKNpcdcOPovKvY034t8mGGRcZc8iU4pNra8DENQzTM3v5ETDXrr8ZLRcKih7N9BxFGX-pjB7GYBowHZzS4yntcTqDFZQkyc8T6g/s1600/beolvas%C3%A1s0003.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_x0HSzJfZOBQdEwquyFQL8c7ANpgVRn2-pmOSxn2UBKNpcdcOPovKvY034t8mGGRcZc8iU4pNra8DENQzTM3v5ETDXrr8ZLRcKih7N9BxFGX-pjB7GYBowHZzS4yntcTqDFZQkyc8T6g/s1600/beolvas%C3%A1s0003.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"> </a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_x0HSzJfZOBQdEwquyFQL8c7ANpgVRn2-pmOSxn2UBKNpcdcOPovKvY034t8mGGRcZc8iU4pNra8DENQzTM3v5ETDXrr8ZLRcKih7N9BxFGX-pjB7GYBowHZzS4yntcTqDFZQkyc8T6g/s1600/beolvas%C3%A1s0003.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8sx_3Pj45h_gVRbqucTMJWUWiVVnI5awYIKGgVZ4U0DIBsHsJF62kqiGbppwhqDPpil6mIq_2hLGI-1c1KLazhwSSHTHsiglcuDBaCuyh8mS-t9-aHKy_x_f8UKmFYBqPfetEu-WwROQ/s1600/beolvas%C3%A1s0006.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8sx_3Pj45h_gVRbqucTMJWUWiVVnI5awYIKGgVZ4U0DIBsHsJF62kqiGbppwhqDPpil6mIq_2hLGI-1c1KLazhwSSHTHsiglcuDBaCuyh8mS-t9-aHKy_x_f8UKmFYBqPfetEu-WwROQ/s400/beolvas%C3%A1s0006.jpg" width="267" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxNYErftZexPyK7ik81CuRfW-KSh8qRs7BzO1LZMawouueUuFa69SpxR28SyZiysl8rBtbSHzgqVBVKfEQ663VJQsPu6DRpD7jrK0cLGYhW5OkYeLBO4ENZnRLvOvc9gBBRYPrRf0DUBM/s1600/beolvas%C3%A1s0010.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxNYErftZexPyK7ik81CuRfW-KSh8qRs7BzO1LZMawouueUuFa69SpxR28SyZiysl8rBtbSHzgqVBVKfEQ663VJQsPu6DRpD7jrK0cLGYhW5OkYeLBO4ENZnRLvOvc9gBBRYPrRf0DUBM/s320/beolvas%C3%A1s0010.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC8-OBX0pNfv0UzFdQaZXqPbLN0p5SQVTYjrsPwPtvZMHNSAuPXJkRDGHjTl35KIamWGBObbxcS5H7c392COp_i1FsuIY6lq0fW7shfDWiKfPUDgSx7G-sj-zL2JRYwHgZHUiYHqppExQ/s1600/beolvas%C3%A1s0012.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC8-OBX0pNfv0UzFdQaZXqPbLN0p5SQVTYjrsPwPtvZMHNSAuPXJkRDGHjTl35KIamWGBObbxcS5H7c392COp_i1FsuIY6lq0fW7shfDWiKfPUDgSx7G-sj-zL2JRYwHgZHUiYHqppExQ/s320/beolvas%C3%A1s0012.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9RCTOCqrcZ9ig2GSghWnCWBGoVhIRz6GrG4yH5XfWqn566QsAViCaxnqVKMWbjTf61O04Li2e1jE1hePlpAJY5vqW2b5NxfMqrSCheKT3iGsfi7uzMFXFTXZ9wdBZEoU8SwwIjQO1TJo/s1600/beolvas%C3%A1s0015.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9RCTOCqrcZ9ig2GSghWnCWBGoVhIRz6GrG4yH5XfWqn566QsAViCaxnqVKMWbjTf61O04Li2e1jE1hePlpAJY5vqW2b5NxfMqrSCheKT3iGsfi7uzMFXFTXZ9wdBZEoU8SwwIjQO1TJo/s320/beolvas%C3%A1s0015.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxYxgjFaMw-GImdbfW267fDZsCeABzHpBR0eqEfjHj06G51bQ_WKIzPcYWUwdtlBP53oAYL8mmN2VQTPmR5u1vgoedX5E7rHitLug3xkI28lvZQobPyXIWh2guWxl_BjW5uIjHHZegZyI/s1600/beolvas%C3%A1s0002.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxYxgjFaMw-GImdbfW267fDZsCeABzHpBR0eqEfjHj06G51bQ_WKIzPcYWUwdtlBP53oAYL8mmN2VQTPmR5u1vgoedX5E7rHitLug3xkI28lvZQobPyXIWh2guWxl_BjW5uIjHHZegZyI/s320/beolvas%C3%A1s0002.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6bfjSOx2kplAc_tENNZFQflf5yK7AEEWYYzbwwxsMABb7V_5LBbWOBCtpQHLttS_WsHLG5qoAQbh36rD2R6pBXVy_vcdLTekU8vMO96E7tAR2QAlDNMldsjFf-tzTGr4Aq-Y_Xr1qDPo/s1600/beolvas%C3%A1s0014.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6bfjSOx2kplAc_tENNZFQflf5yK7AEEWYYzbwwxsMABb7V_5LBbWOBCtpQHLttS_WsHLG5qoAQbh36rD2R6pBXVy_vcdLTekU8vMO96E7tAR2QAlDNMldsjFf-tzTGr4Aq-Y_Xr1qDPo/s400/beolvas%C3%A1s0014.jpg" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibW57v4nRDV03vjQGi4A6HGYkNQjsWbxEBTFtTI7knSkXWjJaM4AQa0JIggZVoJ12YWYNb3GcSE0Eea4sVJhBeHUO3zXxcSyNvCPYh6rgDc22MKUTZiNL78L2kFhZE2_DIkZqPb3Jt3-M/s1600/beolvas%C3%A1s0011.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibW57v4nRDV03vjQGi4A6HGYkNQjsWbxEBTFtTI7knSkXWjJaM4AQa0JIggZVoJ12YWYNb3GcSE0Eea4sVJhBeHUO3zXxcSyNvCPYh6rgDc22MKUTZiNL78L2kFhZE2_DIkZqPb3Jt3-M/s320/beolvas%C3%A1s0011.jpg" /></a></div>
szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-89027534448864814172010-06-23T05:51:00.000-07:002015-11-08T06:23:29.633-08:00Emlék morzsaA román nyelv elsajátítása nem kis feladatot ró vidékünk gyerekeinek vállára.Gyerekkoromban az etnikai összetétele Csíkszenttamásnak 99,99 % magyar volt,ami mostanra 95 % körül mozog.Mindkét esetben a rend őrei,meg a családjuk teszi ki a nem magyar kisebbséget( meg a két cigány család,akik becsületesen dolgoznak-eresz bádogolással)<br />
Így a góbé apróságok csak őseik nyelvén beszélnek,és nehezen jár rá az agyuk,meg a szájuk a román nyelvre.<br />
Történt egyszer -kb. 40 éve -hogy iskolánk igazgatója izgatottan nyitott be az éppen velünk vesződő román tanárnő órájára,hogy jönnek a fő tanfelügyelőségről,és ne adj Isten,hogy valaki ne készülne a következő román órára. Egy pár gyereket ki is választott azon nyomban,hogy a másnapi "spontán" felelőiként ellássák jó tanácsokkal. Mivel a pioníravatás,ami nem sokkal azelőtt történt,megtanultunk egy pár román verset,meg az úgynevezett esküt is letettük,nem sok fejtörést okozott a felkészülés.<br />
Amikor a 4 tagú szigorú bizottság másnap megérkezett,az egyik fiú az osztályban hangosan gondolkodva egy nem éppen szalonképes kijelentést tett,amit a figyelmes ellenőrök meghallottak.<br />
-Cine a injurat? kérdezte az idősebbik ( ki káromkodott?)<br />
(injura szónak a román nyelvben két jelentése van: káromkodni ,és esküdni kifejezések,attól függően,hogy használjuk őket.)<br />
Az egyik aprócska termetű kisleány cérnavékony hangján megszólalt- Eu! (én )- ugyanis ő az avatási esküt hallotta az idáig,és már kezdte is hadarni,mint a vízfolyás a betanult eskütételt.<br />
Lett erre nagy kacagás ,a tanfelügyelő elvtársak pukkadoztak a nevetéstől,amiből mondanom sem kell,mi egy mukkott sem értettünk.Szerencsére nem piszkálták tovább ,megértették,hogy bizony nem nagy a román tudásunk.<br />
Így sikerült megúszni a fiúnak a büntetést,nekünk meg a további feleltetést.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-40106974006186924472010-03-22T03:36:00.000-07:002015-11-08T06:23:29.555-08:00Székely szavak szótáraRégi tervem,hogy a székely szavakat,kifejezéseket egy csokorba kössem a jövő generáció számára.( főképpen a helyi kifejezéseket)Van,amely ma is használatos,de olyan szavakat is sikerült összegyűjtenem,amelyek már a múlt ködébe vesztek.Nem nagy az érdeklődés tudom,de azért leírom ,ha csak valaha egy emberben is sikerül kellemes emlékeket ébresztenem akkor is megérte.Minden szó mögött az őseink dolgos,hétköznapja, tiszta ünnepe ,vagy mókás kedve áll.<br />
Ábécé sorrendbe írom ,így utólag még pótolhatom a kimaradt szavakat.<br />
A,Á<br />
ádomás - vásár megköttetése utáni italozás<br />
almáriom - üveges konyhaszekrény<br />
ahajt - ott,nem messze<br />
ágos - kemény,többágú száraz ág,mosogatás után az edényeket erre akasztották kinn az erdőn<br />
B.<br />
baklat - párzik (az állat)<br />
bámészkodik - nézelődik<br />
bombóc - cukorka<br />
bé - be<br />
béduvad - be omlik <br />
berbécs - hím juh<br />
békacimpó - ebihal<br />
beretva - borotva<br />
balakovács - a juhok gyapjában előforduló élősködő<br />
boroszlán - orgona(virág)<br />
borsika - boróka<br />
borvíz - ásványvíz<br />
bircsóka - szemölcs<br />
böbös - mumus<br />
böktör - durcás/gőgös keveréke<br />
buba- baba,csecsemő <br />
bugyuta - ügyetlen<br />
bünnyög - siránkozik<br />
bugyurka - buborék<br />
bütü -valaminek az oldala <br />
bürgöli - posztó csizma<br />
büszkürtő - popsi<br />
C Cs.<br />
csalóka - fenyőtoboz <br />
cega - kecske<br />
cira - krumpli,vagy más zöldségek hajtása <br />
cucó - ló<br />
cirdikel - reszket <br />
csürke - csibe<br />
csihán - csalán<br />
cughúzó - szellőző ablak <br />
cüvek - földparcellák határaként földbe szúrt fenyőfabot<br />
D<br />
degged - víz hatására megnő(pl. hordó) <br />
derekajj - libatollal töltött derékalj<br />
dörgöl - töröl<br />
dörgölő - konyhai törlőruha<br />
E<br />
ejsze -talán<br />
eregel - bandukol <br />
eszterhéja - eresz<br />
F<br />
féreg - egér<br />
feszt - mindig,örökké <br />
fészi -fejsze <br />
förödik - fürdik<br />
firhang - függöny<br />
fűtő - kályha<br />
fuzsitus - kapkodó<br />
fuszékli - zokni<br />
fuszujka,faszujka - bab <br />
früstük,frustok - reggeli<br />
G ,Gy<br />
gac -levágott faágak <br />
ganyé -trágya <br />
garádics - lépcső<br />
gebbeszt pl. tyúkot forróvízben áztat <br />
geleszta - giliszta<br />
görget - mennydörög <br />
gyűtő - pásztor<br />
gyüngy - gyöngy<br />
gurucsa - gyűrött<br />
gilics -korcsolya<br />
gereben - kender feldolgozó eszköz,fésű<br />
gülü - nagy,golyószemű emberre mondták<br />
H<br />
Ha tyúkod nincs,ha megütöd sem tojik. -hiába vagdalkozol,inkább dolgozz ,s lesz neked is.<br />
híju - padlás<br />
höngörit - gurít <br />
I,J<br />
istirimfi - harisnya <br />
jú -juh<br />
K<br />
kancsi - kancsal<br />
karinca - kötény<br />
kégyó -kígyó<br />
kaszten - fiókos bútordarab<br />
kasziba - csámpás <br />
kantárosfazak - tejhordó fazék<br />
kendő - törülköző<br />
kurti - szvetter,pulóver <br />
kota -tyúk<br />
korcsova - szánkó<br />
keccsü -kesztyű<br />
küpü - borvízkút<br />
kankósbarát - ezzel ijesztették a kisgyerekeket,hogy ne menjenek közel a kúthoz<br />
kutúl - valamiben kotorászik <br />
L<br />
lamentál - elégedetlenkedik,reklamál<br />
leánka -kislány<br />
lajtorja - létra<br />
lecsmeteg - vizes, sáros út<br />
lepcsel - locsol <br />
lájbi - mellény<br />
M<br />
monyator - pásztorsegéd<br />
maszkura - lakodalmakon megjelenő álruhás csoport <br />
mozsika - zene<br />
málélepén - kukoricalisztből készített sütemény<br />
mű -mi<br />
N,Ny<br />
nyekereg - csikorog<br />
nem fontak a szájáért - sokat beszél<br />
O,Ö ,Ő<br />
osztováta - szövőszék<br />
osztán - aztán ,majd<br />
ozsonya - uzsonna <br />
P<br />
pozdorja - kenderpor,tilolás után<br />
plajbász - ceruza<br />
pepecsel - babrál,matat<br />
porozsnak - a tyúkok tojóhelyén hagyott tojás,hogy következőleg is oda tojjanak <br />
posszogtató - füzfasíp<br />
pukét - menyasszonyi csokor<br />
pityóka - krumpli<br />
pücsi - tehén<br />
pirics - erdei ágy szénával töltve<br />
pemete - kenyérsütéshez használt kemenceseprű <br />
pimpó - barka<br />
piszlicsáré - apró cseprő<br />
pizdirice,vagy miszlingó - apró darabok<br />
peréda -elherdál <br />
R<br />
réce -kacsa<br />
rokolya - szoknya<br />
ruha - fejkendő<br />
rodli - szánkó<br />
S,Sz<br />
sirit - sodor<br />
szapuló - mosó<br />
sujkol - tisztál a patakon<br />
sutu - tartó,tok <br />
szekervel - szekérrel<br />
seggvakaró,peccs,hecserli - csipkebogyó<br />
susmutyorog - sugdolózik<br />
síkurázik - csúszkál<br />
szöszmötöl-kaparászik<br />
T<br />
törek - krumplipürészerű étel<br />
tűk - ti<br />
törökbúza - kukorica<br />
tekenyő -teknő<br />
U,Ü<br />
üver - szakadék<br />
üsmer -ismer<br />
V<br />
vakarú - kenyértésztából sütött pogácsa<br />
vagdaló - kendertiloló szerszám<br />
vájling - tál <br />
vizitka - blúz ( női )<br />
Z <br />
zakota - rendetlenség<br />
zúgolódik -elégedetlenkedik<br />
züherel - agitál<br />
zuvatol - pletykál<br />
Egyelőre ennyit sikerült összeszednem,majd még alkalomadtán bővítem.<br />
(Ezeket a szavakat szenttamási eredetük folytán nem éppen a teljes székelység használta.)szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-82569559144614192662010-03-16T02:00:00.000-07:002015-11-08T06:23:29.621-08:00Leányszöktetés<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxiXeFfxUyXMn4OMSPN25cdYuTmAYCV6L48u3dR-z0AYiO8JFQAzoT9xs06n79ixK_laJ4PZJiBStOpwIzRNtilu9LcbsMvqKe0rqTGBwZr9a1G3eIotYfhhBVYSOlQnBQdFBv1bMrAqw/s1600-h/szoktetes1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="241" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxiXeFfxUyXMn4OMSPN25cdYuTmAYCV6L48u3dR-z0AYiO8JFQAzoT9xs06n79ixK_laJ4PZJiBStOpwIzRNtilu9LcbsMvqKe0rqTGBwZr9a1G3eIotYfhhBVYSOlQnBQdFBv1bMrAqw/s320/szoktetes1.jpg" width="320" /></a></div>A felcsíki falvakban,és a gyímesekben szinte népszokás volt régen a leányszöktetés.Ez volt az egyetlen lehetséges módja annak,hogy a "nem összeillő" fiatalok,a szülők által tiltott szerelmesek egymásé lehessenek. A felállás szinte mindig ugyanaz : szegény leány-gazdag legény,vagy fordítva,a fiú ha nem töltötte le a katonai szolgálatot,vagy ne adj Isten a leány teherbe esett. Ritka volt az a hétvégi bál,vagy lakodalom,ahonnan ne szöktek volna el egyetlen szál ruhában ,a közös boldogság reménye felé ,csámcsogni valót szolgáltatva a falu asszonynépének(és nemcsak)<br />
-Hallád-e komámasszony? Ilust elszöktette Istán!<br />
-Mit nem mondassz,ejsze állapotos volt?<br />
És szőtték,színezték a történetet -értelmet adva szürke hétköznapjaiknak-a következő érdekes eseményig.<br />
Volt aztán reggeli látogató a legényes háznál .<br />
A leány a szokásokhoz híven a hosszú hajfonatát kontyba tekerte,ezzel is jelezve a hír igazságát.<br />
A szülők ilyenkor üzentek a lány családjának,hogy ne várják gyermeküket,mert jó helyen van az már.A következő lépés pedig az engesztelő látogatás ,szegény fiatalok ,nem volt ajánlatos kíséret nélkül menni az "oroszlán barlangjába" ,mindig akadt egy közeli rokon,vagy keresztszülő,aki felvállalta a nem mindig kedvelt békebíró szerepét.<br />
Szerencsére a legvégén mindenki kibékült ,és boldogan éltek...stb,stb.<br />
A székely falu vad romantikától terhes élete mára már megszűnt,vagy átalakult .A szokások eltűntek az évek süllyesztőjében,a százados előítéletek is eltűnőben vannak....vagy mégse?szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-6807191944539306322010-01-05T01:43:00.000-08:002015-11-08T06:23:29.604-08:00Téli ünnepek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDEtj3YUBoyIAUvpwo5EAQ-xiTQpOgzNDGbHdAStcEm289oq-oVbaOJefXijPKgUby4TMMXNqLcc9Pi-CZZHkdpty_5JP69P3rgBOoJSgvLaEjs9Bw6gOPqOLwvuo0af9tcqNpIosAOBU/s1600-h/aproszentek_fuzfavesszo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="244" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDEtj3YUBoyIAUvpwo5EAQ-xiTQpOgzNDGbHdAStcEm289oq-oVbaOJefXijPKgUby4TMMXNqLcc9Pi-CZZHkdpty_5JP69P3rgBOoJSgvLaEjs9Bw6gOPqOLwvuo0af9tcqNpIosAOBU/s320/aproszentek_fuzfavesszo.jpg" width="320" /></a></div>Gyermekkoromban az ünnepek az ünnepről szóltak,nem nyomta el a lényeget sem a vásárlás,sem a sütés-főzés.<br />
Magasztos volt ,csend meg szeretet lakozott benne,és a kételyek nélküli hit.<br />
Igaz ,az idő is megszépíti az emlékeket,de visszagondolva ennyi év távlatából ,a régi ünnepek voltak igazán meghatározóak az életemben.<br />
Karácsony másodnapján,Szent István napján "megénekelték" az Istvánokat. Édesapám egyik nagybátyja is ezzel a névvel büszkélkedett , amúgy tehénpásztor volt neki a becsületes mestersége.Családja nem lévén,eléggé morcos,szúrós emberke volt,akit én csak hallomásból ismerhettem. Az ő ajtajához is odasettenkedtek a bátrabb férfiemberek, elénekelték a Szent István énekének direkt neki írt változatát,de már futott is ki merre látott,mert nem volt szerencsés az öreg kezébe kerülni.A dal így szólt:<br />
Íme egykor Szent István<br />
a vén pápa Bir' Istán<br />
fejedelme zsidóknak<br />
parancsol a tinóknak.<br />
Volt utána kacagás,kuncogás ,találgatták vajon megismerete-e az öreg.Hát megismerte....<br />
Aprószentek karácsony negyednapján van.Vékony fűzfavesszőkkel felfegyverzett gyerekek,és férfiemberek indultak el kora reggel "asszonyverni"Ha nem volt felkelve a "fehérnép"az ágyból ,a paplan alá is beért a vessző,és bizony mondom nagyon tudott csípni ....sokszor maradtak vörös csíkok az asszonynép hátsó fertályán.Közbe mondták a mondókát:<br />
Aprószentek Szent Dávid<br />
éljen maga sokáig,<br />
pénzbe járjon bokáig<br />
százesztendős koráig.<br />
Ezalatt végig ütöttek,ahol értek<br />
Az újévbe Vízkereszt ünnepe körül a házszentelések ideje.Most napjainkban is megmaradt ,mint szokás,és mint vallási momentum.Az egész napot várakozással töltjük ,ki ki leskelődve,hogy jön-e már a pap,hogy ehessen utána család.Tárt kapuval,ajtóval illik várni a Szentkeresztet.Az asztalra hófehér abroszt terítünk ,rajta egy gyertyatartó égő gyertyával,mellette egy porcelán tányéron egy általunk megszabott pénzösszeg az egyház részére. A házszentelés végeztével ,égő gyertyával kísérjük el a szomszéd házig a ,hogy ne maradjon kíséret nélkül a kis Jézus.<br />
Ekkor kezdődik a farsang.Ezen a napon így köszönnek:<br />
Víg farsangi napokat!szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-84287489584692162442009-12-22T03:32:00.000-08:002015-12-24T07:24:14.814-08:00Mária radinája,és a csíki angyal<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4pEVqiK2-P6FYzrLQEqhM3WDFsvc8u50aAKkKtKObDYouhzhs12qO-kwsvvoYkZmNe2hS6ucwjMjXzEVPEWewsTzNeDg70tDTalEeMBL35lXzJErIa9g5fFei9fiMDWx9ipUtJ64TQPY/s1600-h/3-64.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="267" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4pEVqiK2-P6FYzrLQEqhM3WDFsvc8u50aAKkKtKObDYouhzhs12qO-kwsvvoYkZmNe2hS6ucwjMjXzEVPEWewsTzNeDg70tDTalEeMBL35lXzJErIa9g5fFei9fiMDWx9ipUtJ64TQPY/s400/3-64.jpg" width="400" /></a></div>
Ezernyi csillag az égen, talpunk alatt ropog a hó, szikrázó a hideg.Én fázom,alig vagyok 4éves. Hárman megyünk hazafelé az éjféli miséről, szenteste anno 1961. Bizonyára a templomban is hideg volt, mert a kis bakancsomban a lábujjaim folyamatosan bizseregnek.<br />
Ez a legrégebbi karácsonyi emlékem.<br />
Fogom a szüleim kezét, mindkettőjük zsebébe becsúsztatom a fázó kezeim, meleg tenyerük óvón öleli át a kacsómat. Harangszó hallszik Karcfalva felől, ott mindig tovább tart az éjféli mise, mi már a Kőhídnál tartunk. Behunyom a szemem,és lépegetek közbül, rábízom magam édesapámékra, próbálom kitalálni hol járunk....most letértünk az Olt fele....most meg már a saroknál járunk, épp Guszti bácsiék előtt....és már csikorog is a zárban a kulcs.....és itthon vagyunk...Ahogy megnyílik az ajtó úgy gomolyog a pára, mint egy katlan.<br />
A karácsonyfa a helyén van, nem vitte el az angyal ahogy próbáltak ijesztgetni, ha nem sietek az öltözködéssel.<br />
Mennyire szép,és csillogó, pedig visszatekintve a múltba, ott állt egy hokedlin s még az alacsony gerendáig sem ért fel, de akkor óriásinak tűnt.Csodálatosnak.<br />
Igaz,én nem láttam amikor jött nálunk az angyal, furcsállottam is, hogy pont akkor vitt be édesanyám Juliska nénihez, ahol még gyerek sem volt. Amikor hazaértünk, és a szobába lépve megpillantottam, olyan,de olyan boldog voltam, amilyen még soha.<br />
A gyertyák már égtek,alatta csomag is volt,már nem emlékszem,hogy mi,csak arra emlékszem,hogy elénekeltük a Menyből az agyalt.Az az érdekes,hogy csak csíkban jár az angyal,másfele a Jézuska viszi a karácsonyfát.De biztosan ott fent intézték, és így is van jól. <br />
A templomból hazaérve tehát, újra körülörvendeztem a fát,amíg édesanyám előkészítette a finom,kései vacsorát, a Mária radináját.Így nevezték mifelénk az éjféli mise után elfogyasztott ételt. Finom kolbász,hurka,sült karaj pityókapirével (krumplipüré) és savanyú uborkával,utána egy szelet kalács.<br />
Csendbe fogyasztottuk el a vacsorát,nem volt tévé,ami elvonta volna figyelmünket arról,hogy a Kis Jézus épp akkor született meg kis családunk lelkében.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-34785797852629742762009-11-30T06:14:00.000-08:002015-11-08T06:23:29.539-08:00Az adventi időszak<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrwPUEd9ZcNRCM6YK_1rd7JLnlhrj6Zx4ckjGYwoJ_bgJbiu9o4q0QSbjZ81lUmHC0ginzxvoJm1ak9B4WiR_0XcuTewyt_FlMUilHHILFLLHifARPB_f0-huaVhja5tHzrPW2tNTMjEE/s1600-h/tn_ld_advent.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrwPUEd9ZcNRCM6YK_1rd7JLnlhrj6Zx4ckjGYwoJ_bgJbiu9o4q0QSbjZ81lUmHC0ginzxvoJm1ak9B4WiR_0XcuTewyt_FlMUilHHILFLLHifARPB_f0-huaVhja5tHzrPW2tNTMjEE/s320/tn_ld_advent.jpg" width="225" /></a></div>Nyilván mindenkinek van fogalma arról,hogy mit is jelent az Advent,mint ünnepkör és mint időszak. Nem is a meghatározásról írnék,inkább a falunkban ez idő tájt űzött foglalatosságokról.<br />
Négy hét alatt tilos volt mindenféle táncos,zenés mulatság ezért a hosszú téli estéken más szórakozást kerestek maguknak az emberek. Korán sötétedett,már délután 5 órakor meg kellet gyújtani a lámpát,a petróleum nem volt olcsó,ezért egymáshoz jártak el az asszonyok -akár férfiak,és gyerekek is az estéket együtt eltölteni.A spórlás is nagyban közrejátszott ,de nem utolsó sorban a munka,amit szórakozás gyanánt űztek ilyen a ködös téli estéken.<br />
Tollfosztó kalákák,törökbúza fosztás,fonás,horgolás,írásos,és keresztszemes varrás mind-mind ezekre az estékre voltak beütemezve. Egy asszony közbe felolvasott valami olvasmányt,a többi meg hallgatta,utána ki-ki elmondta véleményét a hallottakról,vagy ilyenkor meséltek megtörtént,vagy kitalált történeteket háborúról,menekülésről,fogságról.<br />
A nemzeti hovatartozást csepegtették cseppenként a szívembe.Földrajzilag,ha nem is ,de nyelvileg és érzelmekben maradjunk meg annak aminek születtünk: magyarnak.<br />
Békés,csodálatos esték ,amit kislányként megéltem,csak sokára értek bennem értékké. Azóta érzem mélynek gyökereimet,azért tisztelem a falusi,egyszerű emberek még elvétve most is előforduló életvitelét,a hagyományok ápolását.Fiatalként kitörni próbáltam ,más utakat szerettem volna járni,nem vevén észre magamban a mély idetartozás érzését.<br />
Egyebet,valami nagyobb dolgot tenni a hagyományok ápolására nincsen lehetőségem,csak ennyit,hogy leírok egy-két apró mozzanatot,ami a múlt ködéből felsejlik bennem.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-48098015881673718742009-08-20T06:49:00.000-07:002015-11-08T06:23:53.273-08:00Új kenyér napja<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXnhadzVBYOPVTI1oN-UfBHtmXPXAbatASnGZbV_efqaNkzllEl6uTYwVfEl-jIYvfK_pdVo9Omf7HpbIn4EYoJanU0116__0x8ZnHz1H677rJ-sT4rH1z3q-E5JvXdeVFpa33cF3ZLPw/s1600-h/100.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="318" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXnhadzVBYOPVTI1oN-UfBHtmXPXAbatASnGZbV_efqaNkzllEl6uTYwVfEl-jIYvfK_pdVo9Omf7HpbIn4EYoJanU0116__0x8ZnHz1H677rJ-sT4rH1z3q-E5JvXdeVFpa33cF3ZLPw/s320/100.jpg" width="320" /></a></div>Néphagyományunk szerint Szent István napján már új búzából sütött kenyeret ettek az emberek.<br />
Augusztus derekáig mindenhol befejeződött <span class=" transl_class" id="9" title="Click to correct">az</span> aratás. <span class=" to_transl_class" id="0" title="Click to correct">Kis</span> kalangyák álltak <span class=" to_transl_class" id="1" title="Click to correct">a</span> határban hetykén,sárgán,<span class=" to_transl_class" id="2" title="Click to correct">amiket</span> <span class=" to_transl_class" id="3" title="Click to correct">szekerekkel</span> <span class=" to_transl_class" id="4" title="Click to correct">hordtak</span> össze <span class=" to_transl_class" id="5" title="Click to correct">a</span> cséplőgép köré.<br />
Verejtékes <span class=" to_transl_class" id="6" title="Click to correct">napok</span> voltak a gazdák mögött.Az aratás régen kaszával,meg sarlóval történt.<br />
A kaszára egy hálót szereltek,ami egy irányba döntötte le a gabonát. A kaszás ember után egy marokszedő asszony a szépen összefogott a tincset összekötötte(egy szintén gabonából összefont kötéllel) majd kévébe rakta. Tíz kévéből állt egy kalangya.<br />
Olyanok voltak egymás mellet,mint megannyi templomkupolák.<br />
A csépléshez szerre hordták össze a gazdák a terményt,hogy megfelelő időben mindenkire sor kerülhessen. A cséplőgép körül sűrű por,nagy zakatolás ,és rengeteg bámészkodó gyermek.<br />
Erős karokra,kitartó munkára itt volt igazán szűkség .Az alul kioldott kévéket villával feldobták a gépre, másik ember a garathoz vitte, harmadik volt az "etető" ,aki belerakta a garatba a gabonanyalábokat.Etetőnek leginkább asszony került,mert józanság szükségeltetett ehhez a munkához.Egy rossz mozdulat,és már elkapta a gépszíj az ember karját.<br />
Az alul kihulló szalmát az egyik,a szemet egy másik ember fogta fel.<br />
Verejtékes orcáikon vastagon állt a szalmapor, de nem volt szabad kezük,hogy letöröljék.<br />
Így ment a munka heteken át.<br />
Ezért volt oly nagy becsülete a kenyérnek.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4332302911708935568.post-55240623834435385142009-07-22T08:04:00.010-07:002021-07-04T09:41:22.663-07:00Tánc és ének<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE_6nQ7jC0rUTGcbO_O3rG1F5z7DRfHSFLfhWLq89-y5X7mOOmVBQ2AHFFKzkRkET5teBvGag3V9mx1CrzLT6G54DSaYYEyo23XbWxPH8czJ7RWP2b5M5xNAZECkPznke3quzCPT3Y_Oo/s1600-h/p5244037.2_1256836521.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE_6nQ7jC0rUTGcbO_O3rG1F5z7DRfHSFLfhWLq89-y5X7mOOmVBQ2AHFFKzkRkET5teBvGag3V9mx1CrzLT6G54DSaYYEyo23XbWxPH8czJ7RWP2b5M5xNAZECkPznke3quzCPT3Y_Oo/s320/p5244037.2_1256836521.jpg" /></a></div>
Az ének és a tánc szeretete már szerintem az anyaméhben elkezdődött bennem.Mióta az eszemet tudom mindig nagy fontossággal bírtak az életemben.<br />
Régen többet daloltak az emberek.Édesanyám énekelt munka közben,apám fütyörészett ,és a környezetemben minden adandó alkalommal énekszó csendült fel,és nem csak a fiatalok szájából.<br />
A mezőn aratásnál, kalákában a nem éppen könnyű munkát dallal szelídítették.Utána pedig táncoltak éjfélig,már aki bírta.Óvodás,iskolás gyerekek már tudták az alaplépéseket, és amire kinőttünk az iskolapadból szinte minden táncot ismertünk.<br />
Vasárnap délután a gyerekeknek külön mulatságot szerveztek, ahol körben a padokon már a fürkész anyai szemek ügyelték minden lépésünket.<br />
Amikor a körbeállt lánykák fele elindult egy-két bátrabb csemete a szívünk a nyakunkban dobogott, nem annyira azért,hogy tetszett a fiú,inkább a bimbózó rivalizálás a a többi lánnyal szemben.<br />
Nekem mindig többet jelentett a tánc,mint mozgás.Olyankor megszűnt létezni a külvilág,és egy más dimenzióban kerültem, olyan boldogság töltött el,mint soha.Forogni a zene ritmusára,akár csárdás,akár modernebb zene legyen,még most is megmagyarázhatatlan örömmel tölt el..Akkor csak én létezem meg a zene és tánc.<br />
A gyerekeimnek én is át próbáltam adni ezt az imádatot,a nagyobbik lányomnak sikeresen, a fiam elzárkózott tőle, míg a kicsi lányom még most bontogatja a szárnyait, de őt csak a modern zene érdekli. <br />
Mostanában a lakodalmakban újra visszatért a hagyományos zene(is) és akkor minden fiatal ott ropja,ahogy tudja, de hiányzik legtöbbjük szeméből az a csillogás,az a plusz.<br />
Azt nem lehet megtanítani,azzal csak úgy lehet születni.szeterkahttp://www.blogger.com/profile/11981692693694553914noreply@blogger.com0