2009. február 23., hétfő

Tatárjárás,téltemetés,húshagyat

Szombat délelőtt egyik kolléganőmmel megnéztük a Csiki Székely Múzeumban megrendezett Tatárjárás cimű kiállítást.A harcosok,lovak szerszámainak egy -egy megmaradt példánya,meg a történelmi dokumentumfilm vetítés , a nyílvesszők suhogása eléggé illusztrálta azt a régi kort,amiből a csodával határos módon maradhattak meg túlélő őseink,akiknek a leszármazottai lennénk.
Ahogy kijöttünk a múzeumból vidám zene fogadott,ugyanis a farsangtemetési népszokásokat mutatták be a környező faluk csoportjai.A városi Tanács előtt jókora tömeg gyűlt össze,és végigcsodáltuk ezt a különleges "télégetést" A tél szimbólumát egy szalmabábut égettek ,a sirató asszonyok siratták,csupa móka,kacagás ,igazi kellemes farsangi élményt nyújtott.
A mi gyerek,és fiatal felnőttkorunk a régi átkos rendszerre esett,így csak a szüleink elbeszéléséből ismertük a régi ,szép népszokásokat,amik a '89 es évek után részben visszaállíttattak,de már egy maibb formába.Ilyenek a kosarasbálok is,amiket napjainkban is szerveznek.Egy kosarat megraknak étellel-itallal,és a falusi,akár városi kultúrtermekben összegyűlnek,esznek,isznak,mulatnak.
A húshagyókeddhez is minden katolikus vidéken kötődik valamilyen ünnepség,vagy szokás.
Gyerekkoromban a szüleim húshagyatolni rokonokhoz,szomszédokhoz mentek .Ilyenkor "pánkót",fánkot sütött édesanyám ,és egy tányérra még melegen felrakta, egy szép damaszt szelvéttel átkötötte,úgy hogy a kezében tudja vinni.Nagyon kedves kis csomag volt,akár egy kosárka.És ott eltöltöttek egy kellemes estét,majd vigyázva,nehogy éjfél után már megegyék a zsíros ételt,mert már másnap kezdődik a nagyböjt.
A hamvazószerda utáni "kövércsütörtöknek" nálunk nem volt akkora jelentősége,csak módot adott arra,hogy a keddről megmaradt húsos ételeket büntetlenül elfogyaszthassák.
A nagyböjti idő alatt minden pénteken imádkozást csináltak ,minden alkalommal más-más háznál gyűltek össze,és imádkoztak,énekeltek,így készültek a Húsvét ünnepére.

Nincsenek megjegyzések: