Leányszöktetés

A felcsíki falvakban,és a gyímesekben szinte népszokás volt régen a leányszöktetés.Ez volt az egyetlen lehetséges módja annak,hogy a "nem összeillő" fiatalok,a szülők által tiltott szerelmesek egymásé lehessenek. A felállás szinte mindig ugyanaz : szegény leány-gazdag legény,vagy fordítva,a fiú ha nem töltötte le a katonai szolgálatot,vagy ne adj Isten a leány teherbe esett. Ritka volt az a hétvégi bál,vagy lakodalom,ahonnan ne szöktek volna el egyetlen szál ruhában ,a közös boldogság reménye felé ,csámcsogni valót szolgáltatva a falu asszonynépének(és nemcsak)
 -Hallád-e komámasszony? Ilust elszöktette Istán!
 -Mit nem mondassz,ejsze állapotos volt?
És szőtték,színezték a történetet -értelmet adva szürke hétköznapjaiknak-a következő érdekes eseményig.
Volt aztán reggeli látogató a legényes háznál .
A leány a szokásokhoz híven a hosszú hajfonatát kontyba tekerte,ezzel is jelezve a hír igazságát.
A szülők ilyenkor üzentek a lány családjának,hogy ne várják gyermeküket,mert jó helyen van az már.A következő lépés pedig az engesztelő látogatás ,szegény fiatalok ,nem volt ajánlatos kíséret nélkül menni az "oroszlán barlangjába" ,mindig akadt egy közeli rokon,vagy keresztszülő,aki felvállalta a nem mindig kedvelt békebíró szerepét.
Szerencsére a legvégén mindenki kibékült ,és boldogan éltek...stb,stb.
A székely falu vad romantikától terhes élete mára már megszűnt,vagy átalakult .A szokások eltűntek az évek süllyesztőjében,a százados előítéletek is eltűnőben vannak....vagy mégse?