Az elmúltra szemem tétován tekint egy percre csak, üldöz a jelen, nem pihenhet régi emlékeken, unos- untalan visszatér megint...
2009. április 23., csütörtök
Szent György napja
Máig élő népszokás a nyári legeltetésre szánt juhokat Szent György napján összegyűjteni.
Az előtte pár nappal megtartott pásztorfogadáson megszabták a pásztorok bérét,úgy pénzben,mint élelemben.Kenyeret, szalonnát, gabonát szánnak erre a célra,mert ugyebár a juhász sem lakik jól a furulyaszóval.
Ezen a napon, ha csíki falukon vezet át az utunk, eléggé megnehezíti a közlekedést egy-egy nyáj, borjú nagyságú kutyákkal.De a kolompszó kárpótol minden késlekedésért.
Más Szent György napi szokás a mi vidékünkön nincsen, ha nem az, hogy csak eddig a napig ehető a béka.A mai nap után,ha megkóstolja a füvet már ehetetlen a húsa.
Hát ez a csíki embert egy cseppet sem zavarta, mert nem egy békaevő nép hírében állt.
Maradnak a jó házi szalonnánál meg sonkánál,a koleszterin többletet pedig ledolgozzák a mezőn pityóka ültetéssel, meg kapálással.
2009. április 21., kedd
Jakab ág
Május elsejére virradóan Szenttamáson, és a környékén Jakab ágat ütöttek a fiatalabb gyereklányoknak a fiúk, esetleg a fiús szülők.
Az ezen az éjszakán hallatszó kopogtatás különleges, hanghatás egy kicsi lányka fülének.
A Jakab ág egy hosszú tüskéjű erdei fenyő felső két koronája, ami szimbolizálhatja ugyanúgy a tavaszt, és az állandóságot is az örökzöld természeténél fogva.
A tornácok oszlopaira,vagy az ablak két félfájára sokszor három-négy pár is kerül.(mindig párjával ütik) A fiús szülők által papír rózsákkal feldíszített fenyőágat illett ajándékkal viszonozni.
Régebben-a mi gyerekkorunkban-hímzett zsebkendő volt az illő viszonzás, amit kimondottan erre a célra hímeztek,monogrammal díszítettek a lánykák, vagy az édesanyjuk.Mostanában más ajándékcsomaggal helyettesítik ezt a szép hagyományt.
Tehetősebb családok lánykáinak több ágat is ütöttek egy fajta státusz szimbólumként.
A nem éppen gazdag leánygyerekeknek ez volt a legelső csalódása, amennyiben nem tisztelték meg legalább egy pár ággal.
2009. április 11., szombat
Húsvét
Jézus feltámadásának ünnepe úgy régen,mint napjainkban itt Székelyföldön a vallásról és a hagyományokról szol.
Az előző napon elkészített falatokat -un. báránysült,sonka kolbász meg tojás és kalács-egy füles kosárba tesszük és elvisszük szenteltetni a templomba.Miután megszenteltettük és misét hallgattunk jöhet az élvezet, a reggeli,amit mindenki kis, és nagy családi körben fogyaszt el.
Csíkszenttamás külön hagyománya a határkerülés, amit a falú fiatalabb férfi tagjai lóháton tesznek meg a reggeli szentmise után.
A pap megáldja a kis csapatot,utána kimennek a határba, ahol imádsággal és énekkel kérik Istentől az áldást és a bő termést.
Húsvét másodnapján pedig jöhet a locsolás, nehogy elhervadjanak a lány és asszonyvirágok.
Szép versikéket szavalnak a gyerekek és a bátrabb felnőttek .Utána az egész nap a szórakozás jegyében zajlik.
Mindenkinek kegyelmekben gazdag Húsvéti ünnepeket kívánok!!
2009. április 3., péntek
Virágvasárnaptól húsvétig
Húsvét előtti vasárnap -virágvasárnapján-pálmaág helyett fűzfabarkát viszünk szenteltetni a templomba.Nálunk pimpónak nevezzük ezt a tavaszi kedves kis ágat.
Az ezt követő héten -úgy régen, mind napjainkban a nagytakaritás ugyanúgy része volt a megtisztuló rituálénak,mind a szentgyónás meg áldozás.
A vetett ágyakat az udvarra kihordták és alaposan kiporolták, kiszellőztették, vigyázva arra,hogy szép sorba rakják,mindenik lepedő,meg párna látszódjon,nehogy "szó érje a házat"
Azalatt bent ki koromtalanitották a tűzhelyet, ha szűkség volt meszeltek,és felsúrolták a deszkapadlót A padló sárgitása a legvégén kötelező volt.Szegény asszonyoknak az ünnepre olyan sárga lett a kezük, mind a gyerekláncfű virága.Utána mindent visszahordtak,leteregették a szőnyegeket és készen is volt a tavaszi frissités.
A piros tojást csak pénteken festették, egy pár helyen irott tojást is készitettek, de a mi vidékünkön inkább a lapis megoldás volt szokásba.A megfőzött tojásokra szép, diszes leveleket simitottak,majd egy vékony selyemharisnyába belekötötték sorba, amennyi elfért hosszan benne.Majd a télen összegyüjtött hagymahéjat odatették főni és annak a sötét levébe rakták a tojásokat.Nem lett olyan tűzpiros, csak barnás szint kapott és a levelek helye fehér maradt.
Minden locsolólegény kapott egyet, és melléje egy "bubakalácsot"
Szombaton reggel a család férfitagjai levágták a húsvétra szánt bárányt(szegény báránykák az életüket áldozzák a gasztronómia érdekében)
A gyerekek fát hordtak a kemence mellé, hogy az asszony be tudjon vetni .
Előbb a kenyér került be a kemencébe, utána a kalács meg a bubakalácsok(kalácstésztából kiszakitott darabaka), majd legvégén a báránypecsenyével tele tepsik kaptak helyet, hogy egy tűzzel többfélét is meg tudjanak késziteni.
Az elég fárasztó nap után következett a gyerekek fürösztése,szép sorjába,majd a felnőttek kerültek sorra.Fürdőszoba hiján egy nagy teknőbe csutakolták le a port és izzadtságot magukról.
Ekkor már éjfél körül lehet az idő. Felöltöznek ünneplőbe és elmennek a feltámadási misére.Pihenni majd ráérnek a két ünnepnapon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)