2009. április 23., csütörtök

Szent György napja

Máig élő népszokás a nyári legeltetésre szánt juhokat Szent György napján összegyűjteni.
Az előtte pár nappal megtartott pásztorfogadáson megszabták a pásztorok bérét,úgy pénzben,mint élelemben.Kenyeret,szalonnát,gabonát szánnak erre a célra,mert ugyebár a juhász sem lakik jól a furulyaszóval.
Ezen a napon,ha csíki falukon vezet át az utunk,eléggé megnehezíti a közlekedést egy-egy nyáj ,borjú nagyságú kutyákkal.De a kolompszó kárpótol minden késlekedésért.
Más Szent György napi szokás a mi vidékünkön nincsen,ha nem az,hogy csak eddig a napig ehető a béka.A mai nap után,ha " megkóstolja a füvet" már ehetetlen a húsa.
Hát ez a csíki embert egy cseppet sem zavarta,mert nem egy békaevő nép hírében állt.
Maradnak a jó házi szalonnánál meg sonkánál,a koleszterin többletet pedig ledolgozzák a mezőn pityóka ültetéssel,meg kapálással.

2009. április 21., kedd

Jakab ág

Május elsejére virradóan Szenttamáson,és a környékén Jakab ágat ütöttek a fiatalabb gyereklányoknak a fiúk,esetleg a fiús szülők.
Az ezen az éjszakán hallatszó kopogtatás különleges,izgalmas hanghatás egy kicsi lányka fülének.
A Jakab ág egy hosszú tüskéjű erdei fenyő felső két koronája ,ami szimbolizálhatja ugyanúgy a tavaszt,és az állandóságot is az örökzöld természeténél fogva.
A tornácok oszlopaira,vagy az ablak két félfájára sokszor három-négy pár is kerül.(mindig párjával ütik) A fiús szülők által papír rózsákkal feldíszített fenyőágat illett ajándékkal viszonozni.
Régebben-a mi gyerekkorunkban-hímzett zsebkendő volt az illő viszonzás,amit kimondottan erre a célra hímeztek,monogrammal díszítettek a lánykák,vagy az édesanyjuk.Mostanában más ajándékcsomaggal helyettesítik ezt a szép hagyományt.
Tehetősebb családok lánykáinak több ágat is ütöttek ,egy fajta státusz szimbólumként.
A nem éppen gazdag leánygyerekeknek ez volt a legelső csalódása,amennyiben nem tisztelték meg legalább egy pár ággal.

2009. április 11., szombat

Húsvét



Jézus feltámadásának ünnepe úgy régen,mint napjainkban itt Székelyföldön a vallásról és a hagyományokról szol.
Az előző napon elkészített falatokat -un. báránysült,sonka kolbász meg tojás és kalács-egy füles kosárba tesszük és elvisszük szenteltetni a templomba.Miután megszenteltettük és misét hallgattunk jöhet az élvezet ,a reggeli,amit mindenki kis,és nagy családi körben fogyaszt el.
Csíkszenttamás külön hagyománya a határkerülés,amit a falú fiatalabb férfi tagjai lóháton tesznek meg a reggeli szentmise után.
A pap megáldja a kis csapatot, utána kimennek a határba ,ahol imádsággal és énekkel kérik Istentől az áldást és a bő termést.
Húsvét másodnapján pedig jöhet a locsolás ,nehogy elhervadjanak a lány és asszonyvirágok.
Szép versikéket szavalnak a gyerekek és a bátrabb felnőttek .Utána az egész nap a szórakozás jegyében zajlik.
Mindenkinek kegyelmekben gazdag Húsvéti ünnepeket kívánok!!

2009. április 3., péntek

Virágvasárnaptól húsvétig


Húsvét előtti vasárnap -virágvasárnapján-pálmaág helyett fűzfabarkát viszünk szenteltetni a templomba.Nálunk pimpónak nevezzük ezt a tavaszi kedves kis ágat.

Az ezt követő héten -úgy régen,mind napjainkban a nagytakaritás ugyanúgy része volt a megtisztuló rituálénak,mind a szentgyónás meg áldozás.

A vetett ágyakat az udvarra kihordták és alaposan kiporolták,kiszellőztették,vigyázva arra,hogy szép sorba rakják,mindenik lepedő,meg párna látszódjon,nehogy "szó érje a házat"
Azalatt bent ki koromtalanitották a tűzhelyet,ha szűkség volt meszeltek,és felsúrolták a deszkapadlót A padló sárgitása a legvégén kötelező volt.Szegény asszonyoknak az ünnepre olyan sárga lett a kezük,mind a gyerekláncfű virága.Utána mindent visszahordtak,leteregették a szőnyegeket és készen is volt a tavaszi frissités.
A piros tojást csak pénteken festették,egy pár helyen irott tojást is készitettek,de a mi vidékünkön inkább a lapis megoldás volt szokásba.A megfőzött tojásokra szép ,diszes leveleket simitottak,majd egy vékony selyemharisnyába belekötötték sorba,amennyi elfért hosszan benne.Majd a télen összegyüjtött hagymahéjat odatették főni és annak a sötét levébe rakták a tojásokat.Nem lett olyan tűzpiros,csak barnás szint kapott és a levelek helye fehér maradt.
Minden locsolólegény kapott egyet,és melléje egy "bubakalácsot"
Szombaton reggel a család férfitagjai levágták a húsvétra szánt bárányt(szegény báránykák az életüket áldozzák a gasztronómia érdekében)
A gyerekek fát hordtak a kemence mellé,hogy az asszony be tudjon vetni .
Előbb a kenyér került be a kemencébe,utána a kalács meg a bubakalácsok(kalácstésztából kiszakitott darabaka),majd legvégén a báránypecsenyével tele tepsik kaptak helyet,hogy egy tűzzel többfélét is meg tudjanak késziteni.
Az elég fárasztó nap után következett a gyerekek fürösztése,szép sorjába,majd a felnőttek kerültek sorra.Fürdőszoba hiján egy nagy teknőbe csutakolták le a port és izzadtságot magukról.
Ekkor már éjfél körül lehet az idő,most felöltöznek ünneplőbe és elmennek a feltámadási misére.Pihenni majd ráérnek a két ünnepnapon.