2009. február 4., szerda

Házépités

Hatalmas kövekkel sorakoznak be a szekerek az udvarra. A kollektiv gazdaságba ahány fogatos volt mind besegitett a ház alapjául szolgáló terméskő behordásához.
Kemény munka.Ember és állat egyaránt kivette a részét ebből a nehéz próbatételből.
A ház épitéséhez már kellet a szakemberi tudomány,de segitség mindig volt bőven.
Egy noteszba irogatta édesapám a mindennapi kiadást,hogy ki jött segitségbe,és ki napi bérért. Gyülögettek a bejegyzések,és fogyogatott a pénz.
Úgy is volt,hogy naponta 30 embernek kellet enni adni legalább háromszor.
Kilenc éves voltam akkor,és azt hiszem már a nőiesedés első kis jelei megmutatkoztak rajtam.
Meg is kérdezte az egyik mesterember,hogy"leányka,nem loptad-e el a susztergomolyát?"
Azt hogy mit jelent akkor nem értettem,de valami olyan ami a kis domborulataimra célzott.
Nem is mutatkoztam kint az udvaron ,amig el nem végezték és el nem mentek.
Amiután a falakat felhúzták a többi munka mind az édesapám keze munkáját dicséri.
Lassú,megfontolt mozdulatai és széles munkás keze nem csak a fizikai munkára voltak hajlamosak,de az irás,olvasás sem volt idegen tőle.
Több verset is irt. A megmaradt füzetéből majd közzéteszek egy pár verset,mesét .

Nincsenek megjegyzések: