2009. február 4., szerda

Házépités

Hatalmas kövekkel sorakoznak be a szekerek az udvarra. A kollektiv gazdaságba ahány fogatos volt mind besegitett a ház alapjául szolgáló terméskő behordásához. Kemény munka.Ember és állat egyaránt kivette a részét ebből a nehéz próbatételből. A ház épitéséhez már kellet a szakemberi tudomány, de segitség mindig volt bőven. Egy noteszba irogatta édesapám a mindennapi kiadást, hogy ki jött segitségbe,és ki napi bérért. Gyülögettek a bejegyzések, és fogyogatott a pénz. Úgy is volt, hogy naponta 30 embernek kellet enni adni legalább háromszor. Kilenc éves voltam akkor, és azt hiszem már a nőiesedés első kis jelei megmutatkoztak rajtam. Meg is kérdezte az egyik mesterember, hogy"leányka, nem loptad-e el a susztergomolyát?" Azt hogy mit jelent akkor nem értettem, de valami olyan ami a kis domborulataimra célzott. Nem is mutatkoztam kint az udvaron, amig el nem végezték és el nem mentek. Amiután a falakat felhúzták a többi munka mind az édesapám keze munkáját dicséri. Lassú,megfontolt mozdulatai és széles munkás keze nem csak a fizikai munkára voltak hajlamosak, de az irás,olvasás sem volt idegen tőle. Több verset is irt. A megmaradt füzetéből majd közzéteszek egy pár verset, mesét .

Nincsenek megjegyzések: