2009. február 15., vasárnap

Régi gyemekjátékok

Az iskolai nagy követelmény, a tévé meg a számítógép a gyerekek elég sok idejét elrabolja, ami nem mindig az ő hasznukat szolgálja.
Egyértelmü,hogy ez egy olyan fejlődési folyamat, amit nem lehet,de nem is kell visszafordítani,hiszen a modernizáció magában foglal sok hasznos tényezőt is .
Csak a játékokat hiányolom(nem a virtuális játékokra gondolok) , és a gyerekzsivalyt, főleg a hideg,téli napokon.
Egészségtől kicsattanó, kipirult arccal, mondhatni az egész falu gyerekserege kint szánkózott, vagy korcsovázott a domboldalba Az éles szél az arcunkba vágott ,lent a völgybe pedig egy nagy kupacba estünk, sokszor volt sirás a nagy hancurozás után.( A korcsova hasonlít a szánkóra,15-20 cm magas és fa talpon csúszik.Nem csak játékszer volt ,a vizes csebret (csöbör)azon húzták télen az állatok itatására, meg a disznóvágásnál is nagy hasznát veszik még napjainkban is)
Az Olt vastagon befagyott jegén is volt lehetőség a játékra,ugyanis,akinek nem volt"gilicse"(a korcsolya régies megnevezése) az bakancsba is tudott síkurázni .(csúszkálni)
A korcsolya, mind sport most is honos az időjárási viszonyoknak köszönhetően.
Tavasszal a kislányok "szökdösőkötőztek"(ugróspárga), két gyerek hajtotta körbe a spárgát ,egy meg ugrált rajta és sorolták a neveket,amelyiknél elakadt az ugró az következett:Piri,Feri,Sári,Kati.......
A nyári kedvenc játékaink egyike a virágnevezés volt.Mindenki kapott egy-egy virágnevet, de nem ismerhették egymás nevét,csak a kertész.Volt egy angyal meg egy ördög vásárló és szerre kérték ki a virágneveket.Amelyik virág nevét kitalálták azt elvihette valamelyik vásárló, persze az ördöghöz nem szívesen csatlakoztak a "virágok"
Az őszi pityókaszedés nem annyira lányos játéka a bakugrás volt, amit mi leánykák is szívesen játszodtunk, pedig sokszor elég durvára sikeredett.
Egymás után lehajolva, egymás lábát átölelve kellett lábon maradni minél hosszabban, miközben a többi gyerek nekiiramodva felugrott a hátunkra.Ez is csak kupacban végződött, hol nevetés,hol sírás követte.
Labdázás, kergetőzés, bújocskázás most is ismert,csak akkor 20-30 gyerek játéka, zajongása olyan élethűvé tették az utcákat, meg a "porondokat" (nagy füves helyek,azóta beépítve)
Bizonyára a mai generáció is nosztalgiával fog emlékezni évek múltán egy-egy divatjamúlt cyber játékra.

Nincsenek megjegyzések: